Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Személyi demokratiálás folyamata a törvényhatósági közigazgatásban 1946-1947

rátusból senkit nem hívtak meg. Több helyen a párt Közigazgatási Osztályának kiküldöttei közigazgatási vonalon a járási titkárok teljes tájékozatlanságáról bizonyosodtak meg. A titkárok nem tudták megmondani a kiküldötteknek, hogy mely községben vannak MKP-hoz tartozó jegyzők és tisztviselők? Ugyanakkor a Belügyminisztériumban tartott tiszti értekezleten az MKP tagsággal rendelkezők felszólalásai és javaslatai, - az előzőleg megtartott egyeztető tárgyalás ellenére - koncepciótlannak hatottak. Házi Árpád 1947«április 22-én emiatt a Közigazgatási Osztályon kifakadt és kérte, hogy a következő belügyi értekezletre olyan személyeket hívjanak, akik felkészültségben, tárgyalási készségben a többi koalíciós párt tisztviselőivel egyenrangúak, és az MKPnak tekintélyt hoznak. Világossá vált, hogy az MKP tagjai nem voltak felkészülve közigazgatási teendők végzésére. Különösen a vidéki pártszervezeteket érte emiatt elmarasztalás,akik a közigazgatással nem is akartak foglalkozni.A KomáromEsztergom megyei kommunista vezető önkritikusan állapította meg, hogy az MKP megyei bizottsága elhanyagolta a falusi politikai munkát, és kizárólag csak az ipari települések és a városok problémái érdekelték. Ennek következménye volt az, hogy a megyei törvényhatóság viszont a községi kérdéseket részesítette előnyben, és így ott a Kisgazdapárt hadállásai erősödtek meg 1947ben. A Kisgazdapárt Pejér megyében szinte permanens oppozícióban volt a politikai baloldal képviselőivel.Minden alkalmat megragadott, hogy a párt pozícióit erősítse. A Kisgazdapárt vezére, Vócsa Perenc az alispánválasztás eredményét is meg akarta semmisíteni. 1945. augusztus 16-án Pejér megyében Szirbik Perencet, az MKP kiemelkedően aktívan működő tagját, - akit a megyei