Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Közigazgatás egyszerűsítésére és zavartalan működésére való törekvés

községek átcsatolásával Pejér megye 24oo3 kat.hold területet és 292ol lakost /a vármegye Összlakosságának 11 és fél százaléka/ vesztett el- Az elcsatolás érintette a megye háztartását, mert a pótadóalap majdnem 4 %-kal csökkent. A belügyminiszter 1945. november 29-én hívta fel "Veszprém vármegye alispánját, hogy az enyingi járás, valamint Aka községnek Pejér megyéhez történő csatolása kérdésében szerezze be a községi képviselő-testületek véleményét, és e kérdésben foglaljon állást Veszprém megye törvényhatósági bizottsága is. A Veszprém megyei törvényhatósági közgyűlés az elcsatolás ellen óvást emelt és tiltakozott.Erve az volt, hogy az enyingi járás mezőgazdaságilag értékes terület, és a kárpótlásként számbajöhető Zala megyei részek egyáltalában 23 nem érnek fel az enyingi járás falvainak értékeivel. A belügyminiszter tervezte még Tolna megyétől Pálfa és Simontornya községek Pejér vármegyéhez csatolását is. Ez ügyben véleménynyilvánításra hívta fel Pejér megye törvényhatósági bizottságát. A Pejér megyei községek elcsatolásával alkalmazott érveket más törvényhatóságok esetében nem alkalmazták. Veszprém megye enyingi járása Székesfehérvár gazdasági vonzáskörzetébe, esett. Ezt jelezték a vasúti és közlekedési viszonyok, a terményértékesítés piaci helyzete is. A belügyminiszter ekkor eltekintett attól, hogy az enyingi járást Pejér megyéhez kapcsolják. A Pejér megyétől elcsatolt öt köz24 ségért ekkor nem kártalanították a törvényhatóságot.