Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A polgári közigazgatási keretek lebontásának kezdetei

kább már csak a szélsőjobboldali politikai irányt követők, azután a törvényhatóság első tisztviselői, - /akik nagyobb részt szélsőjobboldali politikát valló egyének voltak/ - illetve a főtisztviselők hagyták el szolgálati helyeiket. A Dunántúl nyugati és középső részén levő községek, városok tisztviselői jórészt helyükön maradtak. Ez alól kivételt a hosszabb ostromot elszenvedő Székesfehérvár, illetve Fejér vármegye községeinek tisztviselői kivételt képeztek. A közigazgatásban működő tisztviselők igazolása 1945 nyarán lezajlott. Ennek eredményeként a tisztviselők 96,7 %-át igazolták, tehát ők ezen a pályán maradhattak. Elég csekély, mindössze 7,7 % került feddésre, /áthelyezésre,néhány évre az előléptetéstől való eltiltásra/ és a tisztviselők 3,3 %-át bocsátották el.A belügyminiszter véleménye szerint az igazoló bizottságok ezzel a ténnyel jelezték,hogy feladatuk ellátására képtelenek, és lényegében politikailag is csődöt mondtak. Az MKP a nemzetgyűlési választásokra kiadott programjában erőteljes kritikában részesítette az igazoló bizottságok által visszahagyott tisztviselőgárda egy részét, akiket nemcsak jobboldalinak, hanem fasisztának is minősített. A koalíció másik két számottevő pártja, az SzDP és a Kisgazdapárt azonban másként gondolkodott a közigazgatási apparátusról: ők nem kívánták a személycseréket a kommunistákhoz hasonló arányban végbevinni, óvatosabbak voltak a tisztviselők politikai minősítésénél, és azt azzal indokolták,hogy a területi és a helyi Önkormányzati tevékenységet nem kívánják bénítani. Az igazolások után megkezdődött a tisztviselőknek a koalíciós pártokba való áramlása. A képesítési kellékek alól felmentést adó belügyminiszteri rendeletet az ország néhány megyéjében és vá-