Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

Ill Pejér megyéhez, de Enying járási székhely maradt. Pejér megyének még további öt közigazgatási járása volt: az adonyi, a móri, a sárbogárdi, a székesfehérvári és a váli. A megye székhelye: Székesfehérvár. Nógrád megye Nógrád-Hont vármegyéből, azután a Heves vármegyei Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki,Tar nagyközségekből, a nagybátonyi /Nagybátony, Maconka községek/ és a mátramindszenti /Mátramind s zent, Dorogháza, Szuha/körjegyzőségekből,Nádújfalu kisközségből alakult. Ez utóbbi helység a pétervásári járásban a mátraballai körjegyzőséghez tartozott. Járásai a következők lettek: balassagyarmati, pásztói, rétsági, salgótarjáni és szécsényi. A megye székhelyéül Salgótarjánt jelölték ki. Győr-Sopron megyét Győr-Moson és Sopron vármegyék területeiből szervezték meg.Vas megyéhez került azonban a Sopron megyei csepregi járásból Bükk,Csepreg nagyközség és a bői körjegyzőség: /Cheraelházadamonya, Mesterháza, Bő/, a horvát-zsidányi körjegyzőség: /Horvátzsidány, Németzsidány, Óbnod, Peresznye/, a nagygeresdi körjegyzőség: /Nagygeresd, Tompaládony/, a sajtóskáli körjegyzőség: /Sajtoskál, Iklanberény, Lócs, Nemesládony, Simaság községek./ Vas megyéből viszont Győr-Sopron megyéhez került Kemenesszentpéter kisközség, amely a celldömölki járásban az egyházaskeszői körjegyzőséghez tartozott. Járásai a következők lettek: csornai, győri, kapuvári, mosonmagyaróvári, soproni, téti. A megye székhelye: Győr lett. Veszprém megyét a már jelzett nem jelentős területek elcsatolása után bőségesen kárpótolták Zala vármegye Zalán túli vidékeiből, ahonnan a keszthelyi, a sümegi, a tapolcai járás egésze, továbbá Vas megyéből a magyargencsi körjegyzőség /Magyargencs és Kemeneshőgyész községek/, és Egyházaskesző és Várkesző kisközsé-