Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

járást, viszont hat újat szerveztek. így az 1949 előtt működött járások közül 14o maradt meg.loo község elcsatolása történt más járáshoz. A járások elnevezése a székhelytelepülés nevéről történt.Az új járási rendszer 195o.június 1-én kezdte meg működését. Járási jogállású városok lettek a megyeszékhelyek, továbbá Baja, Nagykanizsa, Sopron, Szeged, Karcag és Kisújszállás. A községek rendezése során 124-et 61 községgé szerveztek át, illetve Miskolc, Győr, Salgótartján, Szombathely városokhoz összesen 11 községet csatoltak. A községek száma 325o-ről 3169-re csökkent. A községi rendezés 195o. szeptember 6-án lépett hatályba. Nagy-Budapest igazgatási - területi határainak megvonását a törvényhozás szabályozta az 1949.évi 26. tc.-vel. Ennek végrehajtásaként peremvárosokat, fővároskörnyéki községeket Budapesthez csatoltak.A 14 kerülethez még 8-at szerveztek, a peremvárosoknak és községeknek a fővároshoz csatolásával . Nagy-Budapest megteremtésének kérdése az MKP 1947. évi fővárosi konferenciáján már felmerült. 1949 elején pedig politikai, gazdasági célszerűségből is indokolt volt a peremkerületeknek a fővárossal történt egyesítése. A 26. tc. végrehajtása kapcsán a fővárosi állami szakigazgatási szervek fővárosi /önkormányzati/szervekké alakultak át, melyeket ezután a szakminiszterek helyett a fővárosi "képviseleti bizottság" irányított. 195o.február 1-től a fővárosban az önkormányzati jogokat a törvényhatósági bizottság helyett életrehívott "képviseleti bizottság" látta el. Ez a bizottság a volt fővárosi törvényhatósági bizottság, a peremvárosok és a községek képviselő-testületei által kiküldött egyénekbol jött létre. Ozd nagyközség megyei varossá törtenő átszervezéséről a tárgyalások 1948 őszén zajlottak.