Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Gyámügyi igazgatás

családjogi bíróság tevékenységébe kerül a házasságon kívül született kiskorúak tartási ügye, de itt lehetne tárgyalni a hagyatéki, a holttányilvánítási, az elha­gyott javak kormánybiztosának valamennyi ügyét, mivel a távollevők vagyonjogi ügyei egyébként is árvaszéki ha­táskörben voltak. A családjogi bíróság el tudja látni a hitelesítő hivatali teendőket, amit a közjegyzőtől vesznek át, s végül ide lehet sorolni a válási ügyeket. A családjogi bíróság végrehajtó szerveként működ­nének a városi és a községi közgyámi hivatalok, csak a meglevő hatáskört kell bővíteni.A közgyámi hivatal len­123 ne hivatott a tartásdíj végrehajtására. Az árvaszéki reform azonban nem lépett életbe, s a belügyi kormány­zat egyre inkább kifogásolta működésüket. A gyámügyi i­gazgatás tökéletesítésére 1948.július 3-án született is rendelkezés. " Ekkor a miniszter az árvaszekek munká­ját kifogásolta. Tudomására jutott, hogy az árvaszékek az eljárás során több esetben felületesen intézkedtek, ami súlyos szabálytalanságra,mulasztásra vezetett.Ezek­nek a hiányos intézkedéseknek kárvallottjai minden e­setben a kiskorúak és a gondnokoltak voltak. 1949.március 9-én egy újabb körlevélben a belügy­miniszter a gyámügyi igazgatás reformját helyezte kilá­tásba. Eszerint a közigazgatás demokratikus szellemű kiépítésének, tökéletesítésének része lesz a gyámügyi igazgatás is, melyet mindenekelőtt egyszerűsíteni szük­séges. Most nyomatékosan felhívta az árvaszéki elnökök figyelmét, hogy a belügyminiszter utasításaihoz igazod­janak. Különösen a városi árvaszékek tevékenységében látott a miniszter súlyos mulasztást. A körlevélben ol­vasható, hogy a városi árvaszékek egyrésze ugyanazokat a szabálytalanságokat és mulasztásokat követi el, ame­lyekre a miniszter az előző körrendeletében már rámuta-

Next

/
Thumbnails
Contents