Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)
A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - A jegyző
terveniálása következtében - arra nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a kérdést az MKP nem vette le a napirendről, a párt közigazgatási programjában továbbra is szerepelt. A kérdést a kommunista vezető tisztviselők 194-8 nyara előtt is felvetették, mint a közigazgatási reform egy részét. Az adonyi járás tiszti értekezletén 194-8. január 2-án a községi jegyzők maguk kérték, hogy vegyék ki őket az önkormányzati státusból, és államosításukat minél előbb hajtsák végre. A községi jegyzői kar munkával túl volt terhelve, és az önkormányzatban újabb feladatok hárultak rájuk. Lényegében az államosítással fizetésük javítását is el akarták érni, bár a helyi szervek erős politikai nyomásától is ezen az úton kívántak szabadulni. A járási értekezleten résztvevő alispán is a jegyzők kinevezési rendszerét támogatta, s ebben az értelemben irt fel a belügyminiszternek. Az MKP járási titkára szerint a párt ebben a kérdésben korábban állástfoglalt, és támogatta a községi tisztviselők kine, , i pl vezesi rendszerének bevezetését. 1948.augusztus 2-an a székesfehérvári járási jegyzői értekezleten hangzott el határozott megfogalmazásban, hogy az önkormányzati közigazgatás államosítása az egyetlen út,amely segíthet a községi közigazgatási alkalmazottak helyzetén. "Tudomásunk van arról, hogy a Belügyminisztériumban lázas munka folyik az általános közigazgatási reform megvalósítása érdekében. Mi ( mind valamennyienjvárjuk ennek elkövetkezését, mely minden bizonnyal levesz a községi jegyző és munkatársai válláról sok olyan munkát és el122 intézni valót, mit eddig végeznie kellett." A jegyzők állami státusba vétele mellett az országban több helyen hangzott el követelés, de az államosítás ellen is volt állásfoglalás.
