Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

pasztalat, hogy a radikális elem,amikor bekerült a közigazgatás polgári kereteibe, maga is belekényszerült annak hamis és torz világába. Az 1945-ben és utána a közigazgatás szférájába került baloldaliak alkalmasak voltak a munkára,de a szervezeti keret gátolta a tehetség kibontakoztatását, a baloldali tevékenység következetes érvényesítését. így a megye lett az a szervezet, amely funkcionálásával gúzsba kötötte az önkormányzati fejlődést városi és községi szinten is. Eklatáns példa erre a laikus elem előretörése a megyében. A laikus elemnek a szakkérdések eldöntésében kevés szerepe lehet. Ugy látszik viszont,hogy a koalíciós erőviszonyok fenntartása igényelte, hogy megfelelő szakkáder hiányában a legfontosabb közigazgatási posztot,az alispánit, a polgármesterit is laikussal töltsék be. A törvényhatóságok megválasztott első tisztviselőihez viszont, - hivatkozva az önkormányzati jogokra - a megyék, a thj.városok, a megyei városok közönségei ragaszkodtak, sok esetben szembeszálltak a központi kormányzati rendelkezésekkel is. A törvényhatóságban immár két laikus /másik a főispán/ küszködött egymással, és a közigazgatás nehezen megoldandó feladataival. Például a Tolna megyei önkormányzat felfüggesztése után a belügyminiszter új alispánt nevezett ki, holott a törvényhatósági bizottság 1945.október 16-án új alispánt választott. Ezt azonban a belügyminiszter nem vette figyelembe, így a megyének egyszerre két alispánja lett,akik egyszerre funkcionáltak. Néhány hét elteltével a belügyminiszter által kinevezett alispán otthagyta állását és visszautazott a fővárosba. A kinevezett alispánt ugyanis a megye tisztviselői kara nem támogatta, de felsorakozott a szociáldemokrata párti, választott alispán mellett. A helyi önkormányzat még feloszlott helyzetében is erősebbnek bizonyult, mint a központi akarat.