Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

A Parasztpárt közigazgatási reformtervezetében új területi igazgatási egység a városmegye volt. A városmegye a várost és a környékén levő településeket, beleértve a községeket is egységes igazgatási szervezetbe kívánta tömöríteni. A városmegye-koncepció helyes volt, megvalósítása azonban az adott politikai viszonyok között nem mehetett végbe, hiszen ez is a koalíciós pártok egyikének volt az elképzelése. A magyar városi fejlődés a 2o. században, különösen az 193o-as, 194o-es években olyan fokot ért el, hogy a város és környéke egységes gazdasági, kulturális territórium lett, melyhez az igazgatási keretet kellett volna igazítani. A népi írók közül különösen Erdei Ferenc, Szabó Pál látták világosan a felszabadulás előtti időkben is a magyar közigazgatásban rejlő visszahúzó erőket. Szabó Pál Nyugat-Bihar megyéről jegyezte meg, hogy az fejlődésre képtelen, közútjai, vasútjai csonkák, csak az országhatárig terjednek, központja egy nagy falu, amely nem igazi gazdasági központ, s így nem lehet elvárni, hogy onnan a vidékre kulturális kisugárzás történjék. A városokról viszont vallották, hogy azok a vidéknek központjai lehetnek, ahol a parasztság is megtalálja érdekeit, illetve érdekeinek képviseletét, hisz ide fut össze a társadalom valamennyi jelensége. A város a maga vonzáskörzetével együtt valóságos gazdasági és társadalmi egység. Az önkormányzat kiépítése a megszervezendő városmegyében egyetlen megoldási módnak kínálkozott. A városmegye koncepciót Erdei Ferenc még a felszabadulás előtt dolgozta ki, melyet 1945 után is következetesen képviselt. Az egész országot 98 városmegyére osztotta fel. Ezek között 48 város szerepelt,mint közigazgatási központ, továbbá 38 község, amelyekben az urbanizáció jelentősen előrehaladt és a várossá nyilvá-