Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - Kommunista javaslatok

Az MKP arra is rámutatott, hogy a községi vagyonon túl még más, különösen adójövedelem is gyarapítja az önkor­mányzati pénztárt. Az 1944 előtti önkormányzati közi­gazgatásban a költségvetési hiányt községi pótadó kive­tésével tudták fedezni. A pótadó alapja a földadó, a házadó, a társulati és a tantieme adó volt. A megyei törvényhatóságnak joga volt még az általános kereseti adó után is pótadót kivetni. 1945 után is megmaradtak egyes adónemek, melyek teljes egészükben vagy részben az önkormányzatokat illették meg. Ilyen volt az általános kereseti adó, a fogyasztá­si adók: /bor,sör, égetett szesz, hús stb./ italmérési engedélyilleték, szeszesital forgalmi illeték, az adó­behajtási illeték, a marhalevél-kezelési díjak, anya­könyvi kivonatok illetékdíjai, a forgalmi adó kezelése utáni részesedés, az ásvány és szikvízadó, mezőrendőri adó, házbérfillér, köztisztasági illeték és a tűzvédel­mi járulék. A szociálpolitikai és kulturális téren már kevesebb a javaslat. Ami elhangzott, azt is az önkormányzatoknak, lehetőleg társadalmi úton kellett volna megvalósítani, így a községeknek és a városoknak maguknak kellett gon­doskodni a munkaképtelenéről, öregekről, elhagyott gyermekekről, az ellátatlanok nagy részéről. Javaslatok között szerepelt, hogy a demokratikus nőszervezetek és a Nemzeti Segély közbejöttével a helyi szociális kér­déseket oldják meg az önkormányzatok; szervezzenek ét­keztetési akciókat, állítsanak fel napközi otthonokat, óvodákat, szegényházakat, szervezzék meg az ingyen tej­juttatást a szegénysorsú családoknak. * A párt kulturális téren az iskolán kívüli népművelésben látta azt a lehetőségetf amely ekkor a tömegekhez leg­hatékonyabban elérhetett. Javasolta, hogy a Szabadműve-

Next

/
Thumbnails
Contents