Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben

mivel az alispáni elnevezésben a feudális világra emlé­keztető szimbólumot látott a baloldali kormányzat. Az elnevezések azonban egyelőre maradtak, s amikor fel­merült a Gazdasági Főtanácsban, hogy a tisztviselői el­nevezéseket megváltoztatják, az MKP a tervet határozot­tan ellenezte, mivel az lényeges tartalmi változást nem hozott volna. A párt ugyanis azon a véleményen volt, hogy a közigazgatási reform bevezetését a lehető legki­sebb feltűnéssel oldják meg, és így a tisztviselői el­nevezéseket is változatlanul kell hagyni.^ A reform kidolgozása kapcsán az elsők között szögezték le, hogy az önkormányzati igazgatás szervezeti kérdése­it kell tisztázni, és a reform többi kérdését csak ez­után lehet kidolgozni. Az volt a vélemény, hogy az ön­kormányzati és a szakigazgatási szervek egy részét ösz­sze lehet vonni, és belőlük két-három önkormányzati hi­vatalt létesíteni. A gazdasági elöljáró, a termelési bizottság, a gazdasá­gi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, a terményhivatal, a közellátási felügyelőség, a közellátási kormánybiz­tosság, a közellátási hivatal, a városi gazdasági ta­nácsnok feladatköre igen közel állt egymáshoz, és ezek szervezeti összevonása ésszerű lett volna. Az állami és önkormányzati hivatalok racionalizálását annál inkább meg kellett volna oldani, mivel a hatáskörök gyakorlá­sához felhasználható joganyag kiválogatása 1946 tava­szán már folyamatban volt. Ez azt jelentette, hogy a régi közigazgatási jogból és eljárási anyagból a hasz­nálható részek összeállításán dolgoztak szakemberek.^ Tervezték,hogy az államosítás alá nem kerülő önkormány­zati vezetői állások:az alispán, a polgármester, a köz­ségi bíró választása esetén a koalíciós elvet kell al­kalmazni. A belügyminiszter fellépett ' a Közigazgatási

Next

/
Thumbnails
Contents