Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben

ményezésre. A válasz azonban elutasító volt.A Szakszervezeti Tanács közigazgatási szakértőkből alakult bizottsága úgy vélte, hogy a belügyminiszteri tervezet hatalmi szempontok szülötte volt. Az önkormányzati tisztviselők államosításával a közigazgatás egésze az MKP irányítása alá került volna, hiszen a Belügyminisztérium is a kommunisták kezében volt. A Szakszervezeti Tanács sérelmezte, hogy a Belügyminisztériumban a felszabadulás óta 2o igen fontos pozíciót töltenek be a kommunisták, lo-et pedig a kisgazdapártiak, és a szociáldemokratáknak ott nincs elég súlyuk. A kommunista előretörés lehetőségét az is magyarázta a közigazgatásban, hogy azok az osztályok és főosztályok, melyek az önkormányzati ügyekkel foglalkoztak, egy kivételével /közigazgatási osztály/ kommunista irányítás alatt állottak. Az 1946.december lo-i - a Szakszervezeti Tanács főtitkárának készített közigazgatási tárgyú emlékeztetőben leszögezték, hogy az MKP a rendőrséghez hasonlóan a vidéki közigazgatást is teljesen irányítása alá kívánja vonni. Javasolták, hogy az SzDP ehhez semmiképpen ne adja hozzájárulását, mert a párt elvi politikai alapját nem lehet feladni. Az SzDP évtizedes küzdelmet vívott a burzsoá Magyarországon a választási rendszer demokratizálásáért, az önkormányzati rendszer tökéletesítéséért. Nem látja a párt akadályát annak, hogy a köztisztviselők választás útján kerüljenek továbbra is státusba. Az SzDP Községpolitikai Bizottsága szerint a közigazgatást átfogó rendezéssel lehet csak megújítani, és nem szabad azon részletkérdésekben változtatni. Ezek az ideiglenesnek tekintett reformok a változtatás mögött álló politikai erők érdekét képviselik, és lehetőséget adnak a végleges rendezés elodázására.Ugyanis az a párt