Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban

A gazdálkodásban ugyancsak súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg a főfelügyeleti kiküldöttek: a háztartási alapot terhelő kiadások nagyobb részét a kézi pénztáron keresztül fizették ki. Ennek megvalósítására az alispán az irodaigazgató kezéhez több alkalommal 7 ezer forintos ellátmányt utalt ki. A kézi pénztárt a csekkszámláról több ízben feltöltötték, de a háztartási alapot is, továbbá az egyéb alapokat illető bevételeket nem a postatakarékpénztári csekkszámlák javára, hanem a kézi pénztárba fizették be. Ide kerültek a laktanyabontásból eredő jövedelmek, a gépkocsi ára és a volksbundisták állatainak eladásából származott összegek. Ezt a pénzt az alispán a kézi pénztárban rendelkezési alapként tartotta nyilván, amelynek kiadásai csak részben voltak háztartási természetűek. Az alispáni utasítások ellen a megye tisztviselői, de a szakhivatalok sem szólaltak fel, így különösen a számvevőséget, és annak főnökét terhelte a felelősség. (64) A belügyminiszter a takarékosság szempontjainak figyelembevétele mellett elrendelte, hogy az önkormányzatok minden új nyomtatványt a legkisebb alakban, és lehetőleg a legolcsóbb minőségű papírból állítsák elő. Ugyanakkor az alárendelt hatóságokhoz, hivatalokhoz intézett rövid szövegű rendelkezéseket csak negyedíves papírra lehetett elkészíteni. Korlátozták a boríték felhasználást, jegyzettömbök helyett régi iratok, nyomtatványok hátoldalára írtak, az irat és segédkönyvek bekötését a legszükségesebbekre korlátozták, az irodaszerekből csak igen keveset vásároltak, a táviratokat néhány mondattal adhatták fel, a távbeszélőt pedig csak néhány kijelölt tisztviselő használhatta . 1946-1947 telén a hivatali helységeknek csak egy részét fűtötték, a munkaerők összevontan dolgoztak. (65)