Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban

Az eljárási díjakat is (hagyatéki, leltározási, építési, engedélyi, közterületfoglalási, tűzoltóügyeleti stb.) teljes összegükben be kellett fizetni a városi pénztárba, és a tisztviselőknek ebből semmilyen címen kifizetést eszközölni nem lehetett, de előleget sem adhattak. A belügyminiszter a mellékjárandóságok ügyében a közgyűlési tárgyalásokat tárgytalannak minősítette, és kérte a városok polgármestereit, hogy ezeket a napirendről vegyék le. (51) A mellékjárandóságok közül nem lehetett törölni a népi bizottságokban való közreműködésért kapott tiszteletdíjakat. A földigénylő bizottságok által felfogadott irodai kisegítők, illetve a jegyzőkönyvvezetőként alkalmazott községi tisztviselők díjazását ugyanis a földbirtokrendező alap viselte, az illetményeket a megyei földbirtokrendező tanács folyósította. (52) A természetbeni lakásban részesülő közszolgálati alkalmazottak havi illetményéből a lakáspénz nem került kifizetésre. így az első osztályba tartozó állomáshelyeken 23, a másodikban 20, a harmadik lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyeken pedig a havi illetmény 15 %-a került levonásra. (53) A megyék 1946-1947.évi háztartási és egyéb alapjainak költségvetését ugyancsak 1946. október végétől vizsgálták meg a Belügyminisztériumban. A tárgyaláson a megyékből az alispán és a vármegyei számvevőség főnöke jelent meg, akiknek be kellett mutatni a megyei háztartási alap 1938. évi költségvetését és az 1946-1947.évi számadási főkönyvet. Igazolást vittek magukkal az illetékes pénzügyigazgatóságtól, hogy az 1946. évi búzaföldadó a törvényhatóságban mekkora összeget tett ki, valamint a becslés szerint megállapított kereseti, jövedelmi, társulati, a tantieme és a házadóból az évi előirányzat me kk ora összegre tehető? (54) A minisztériumnak az adatokba az állami adórészesedés megállapítása végett volt szüksége.