Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban

Ezzel együtt a rendkívüli viszonyok folytán bevezetett készpénzkezelés megszűnt, a házipénztárban kezelt összegeket a postatakarékpénztári csekkszámlákra fizették be. A megyék csekkszámlái a következők voltak: háztartási-, nyugdíj-, út-, 0NCSA-, vegyes, kórházi-,állattenyésztési-, gyámpénztári-, ebadó-, útlevél-, KAS alapok, illetve közigazgatási letétek. (40) A megyei törvényhatóságok kezelésében lévő pénzügyi alapokat: (árvaházi-, árvízkölcsön-, kórházi-, községi segélyezési-, nép- és családvédelmi-, ebadó-, állattenyésztési-, közúti-, tisztviselői nyugdíj-, háztartási-, (1947. július 31-i hatállyal a kormányzat megszüntette és egységesítette a kiadásokat, a bevételeket. Ezután az összeget a megye háztartási költségvetésében irányozták elő. A megyegyűlések a megyei alapokat 1947 nyarán tárgyalás alá vették, és véglegesen lezárták. (41) A thj.városokban ugyanez a folyamat játszódott le: a Magyar Norma-, a Kötött Gazdálkodás-, a Szülőotthon Alap bekerült a városi háztartási költségvetésbe. A Belügyminisztérium álláspontja azonban az volt, hogy a városi intézmények vagyonkezelését önállóan dolgozzák ki, és külön is kezeljék, mert ez a módszer a korszerűbb gazdálkodásnak jobban megfelelt. Legtöbb városban ugyanis, az intézmények működéséhez szükséges összegeket a háztartás keretében kezelték és azt nem különítették el. (42) A megyei alkalmazottak illetményeit 1945. augusztus 1-től a megyei illetményszámláról a postatakarékpénztári csekk-kezelés útján fizették ki. Azt tervezték, hogy a megyei számvevőségek alkalmazottainak illetményeit is augusztus 1-től a Központi Illetményhivatal fogja számfejteni. Ez azonban ekkor elmaradt, így ezt az összeget a megyei pénztárból előlegezték meg, melyet később oda visszafizettek. (43)