Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban

A végrehajtást a járási főjegyző és az alispán a vármegyei számvevőség útján ellenőrizte. A községi zárszámadást a jegyző évente január 31-ig készítette el. A zárszámadás egy számszerű kimutatás, amely a költségvetés rendszerének megfelelően volt összeállítva. Ebben az elöljáróság a községi vagyonkezelésről, a háztartásról beszámolt a képviselő-testületnek, illetve a felügyeleti hatóságnak. A zárszámadást március 15-ig juttatták a járási főjegyzőn keresztül az alispánhoz, aki augusztus 31-ig összefoglaló jelentést küldött a községi zárszámadások végrehajtásának tapasztalatairól a belügyminiszternek. Az alispáni jelentés a következő szempontok alapján készült: (37) a. a vármegye községeinek száma? b. pótadó nagysága 50 56-ig és 50 % felett? c. hány község tartotta magát a költségvetési keretek között? d. történt-e hitelátruházás? Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban 1945-1947 A közigazgatás újjászervezése idején az önkormányzati pénztárak szinte teljesen üresek voltak. A pénz legnagyobb részét a tisztviselők menekülésükkor magukkal vitték, más része a harcok idején eltűnt vagy megsemmisült. Ugyanakkor a közigazgatás pénz nélkül nem tudott funkcionálni. Az elöljáróságok, a polgármesteri és alispáni hivatalok kölcsönöket vettek fel még 1945 tavaszán, és ezzel biztosították ,a működés anyagi feltételeit. A kölcsönöket helyi pénzintézetektől, magánosoktól vették fel, de amint a viszonyok megengedték, az önkormányzatoknak az anyagiakat az állam•kölcsönözte.