Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A községi illetőség A község és a személy között jogi kapcsolat állt fenn. Ezt a községi illetőség fejezte ki. A községi ille­tőség védelmet nyújtott. Például nem lehetett a községből eltávolítani a lakost. 1945 után a községi illetőség kü­lönféle jogosítványok elnyeréséhez szükséges volt. A köz­ségi törvény szerint minden magyar állampolgárnak községi kötelékbe kell tartozni, de ez csak egy község lehetett. Az illetőség akkor szűnt meg, amikor az egyén egy másik község kötelékébe lépett át. Községi illetőséget csak ma­gyar állampolgár szerezhetett; külföldi akkor, ha honosí­tása megtörtént. Illetőségi feltételek a következők vol­tak: - Ha az egyén a kérdéses községben született. A törvényes vagy törvényesített gyermek apja illetőségét szerezte meg, de a házasságon kívül született gyermek anyjának a születés idejében fennállott illetőségét sze­rezte meg. - Ha az egyént a községben örökbe fogadták. Az örökbefoga­dott kiskorú az örökbefogadó szülő illetőségét kapta meg, s a gyermek az örökbefogadó apa illetőségét nagyko­rúsága után is követte. Amennyiben az apa más községben szerzett illetőséget, és a gyermek már nagykorú, ez az illetőség a gyermekre nem terjedt ki. - Ha a községbe házasság útján került. A feleség férje il­letőségét szerezte meg. Ha a feleség törvényesen elvált, abban az esetben ura illetőségét elvesztette és korábbi illetőségét kapta vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents