Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A jegyzőkönyvből a határozatokat hiteles kivonat formájában is kiadták. Ezt a jegyzőnek kellett aláírni. A képviselő-testület fontos tevékenységi körébe tartozott a szabályrendelet alkotás. A községi szabályrendelet a magasabb jogszabály szellemével nem kerülhetett ellentétbe. A szabályrendelet túlnyomó része közjogi szabályozásokat tartalmazott, de a magánjogi szabályozást sem nélkülözhette, (pl. építési szabályrendelet). Nem alkothattak viszont a községek kihágási szabályrendeletet. A községi szabályrendeletet a törvényhatósági kisgyűlés hagyta jóvá. Egyes szabályrendeletek jóváhagyását azonban a szakminiszter végezte el. (Pl. a gyámpénztár kezelését meghatározó szabályrendeletet a Belügyminisztérium hagyta jóvá.) Szabályrendelet alkotása kétféle módon történt; voltak szabályrendeletek, melyeket az önkormányzat saját elhatározása alapján készített; de voltak olyanok is, melyek megalkotására jogszabály kötelezte az önkormányzatokat. A községi szabályrendeleteket ki kellett hirdetni. A szabályrendeletet a községi képviselő-testület alkotta. A szabályrendelet ellen a törvényhatósági kisgyűléshez lehetett fellebbezni. (22) A belügyminiszter 1945 végén intézkedett, hogy a községi képviselő-testületek működőképesek maradjanak. Sok helységben a népi szervek nyomására az egyes pártok a képviselő-testületekről visszahívták tagjaikat. 1945. december 20-án a belügyminiszteri osztályfőnök, Bibó István által aláírt rendel'et értelmében a közigazgatás menetének zavartalan biztosítása érdekében a községi képviselő-testületekből a politikai pártok tetszésük szerint nem hívhatják vissza tagjaikat és küldhetnek helyettük másokat. Erre akkor van mód, ha a képviselő-testületi tag politikai párttagsága megszűnik.