Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Az 1030-1945.évi kormányrendelet szerint a községi képviselő-testület ideiglenes jelleggel alakult meg, és ideiglenes jellegű volt működése is. Véglegesíteni a testületet a kormányzat a községi választások után akarta. Tudjuk, hogy a községi választások megtartására politikai okokból nem került sor a koalíciós években. (1945-1948) A testület elnökből és tagságból állt. Az elnöki tisztet a községi bíró vagy helyettese, a másodbíró töltötte be. A képviselő-testület jogait közgyűlésen gyakorolta. Községi közgyűlés lehetett évi rendes-, vagy rendkívüli közgyűlés. A közgyűlések számát szabályrendelettel állapították meg. Két közgyűlést mindenképpen tartani kellett; egyet tavasszal, amikor a község előző évi zárszámadását tárgyalták meg, egyet pedig ősszel, amikor a következő évi községi költségvetést a testület elé vitte a bíró. Rendkívüli közgyűlésre akkor került sor, ha a bíró, a tagság negyedrészével együtt összehívását követelte. Kezdeményezhette a közgyűlést a községi jegyző, de a járási főjegyző is. Az önkormányzati hatáskört, illetve annak egy részét a testület átengedhette a bizottságoknak. Bizottságok a következők voltak.; A községi igazoló-választmány: az elsőfokú községi választójogi kérdésekben határozott. (Pl. képviselő-testületi tagság megszüntetése kérdésében, illetve a testület által hozott határozat elleni panasszal.) Az igazoló-választmány által hozott határozat ellen a törvényhatósági kisgyűléshez fellebbezési lehetőség*' volt. Amennyiben a kisgyűlés a fellebbezést elujásította, panasszal élhetett az egyén a Közigazgatási Bíróságnál. községi iskolaszék: működését az 1876.évi 28.tc. 9. §-a tette lehetővé.