Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Ez a bizottság 30 tagú volt, melyet a közgyűlés nem tiszt­viselő tagjaiból a kijelölő választmány e feladat ellátá­sára kiküldött. Tárgyalás esetén az összeférhetetlenségi bizottságból 8 főt sorsoltak ki, akiknek az egyes eseteket el kellett dönteni. Ha az összeférhetetlenség ténye fen­nállott, a törvényhatósági bizottsági tagot felszólították annak megszüntetésére. Ellenkező esetben a tagság meg­szűnt . A törvényhatósági közgyűlések előtt a főispán elnök­lete alatt a vármegye főtisztviselői számonkérő széket tartottak. Itt a megyei központi és járási közigazgatás, illetve a megyei városi közigazgatás működésének kérdéseit vizsgálták meg. Ez a szerv volt hivatott arra, hogy az ügyiratintézés kérdésében állást foglaljon, azt felülvizs­gálja. A főtisztviselőkön kívül a számonkérő szék tagja volt a megyei kisgyűlésből két választott, nem tisztviselő egyén. A számonkérő szék életre hívása a felszabadulás után több törvényhatóságban csak két-három év eltelte után tör­tént meg. A megyei autonómia felfüggesztésének kérdése A törvényhatósági bizottságot, ha az jogszabállyal ellentétes magatartást tanúsított, fel lehetett oszlatni. Ezt az aktust a belügyminiszter előterjesztésére a kormány vitte végbe. A törvényhatósági bizottság feloszlatását a Magyar Közlönyben közhírré tették és a nemzetgyűlésnek be­jelentették. A jogszabály lehetővé tette, hogy a feloszla­tás ellen a törvényhatósági bizottság tiltakozzék, és pa­nasszal éljen a közigazgatási bí-róságnál. A bírósági pa­naszban a törvényhatósági bizottságnak bizonyítani kel­lett, hogy a feloszlatás feltételei nem forogtak fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents