Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A Belügyminisztériumnak joga volt arra, hogy a bizottság különleges alakulatait megszüntesse, de a szükséglethez mérten újakat is létrehozhatott. A bizottság üléseit ha­vonként tartotta, határozatait szótöbbséggel hozta. Az üléseken a közigazgatási ágak főnökei részletes jelentés­ben számoltak be a hatáskörükbe tartozó közigazgatási ág helyzetéről." A bizottság tagjai a jelentéshez megtehették észrevételeiket, ha akadály támadt a kérdéses közigazgatá­si jág tevékenységében, azt közös erővel megszüntették; ki­adták a rendelkezéseket a hatóságoknak, vagy ha az elinté­zés a bizottság hatáskörét meghaladta, akkoraz ügyet az illetékes miniszterhez terjesztették fel. A közigazgatási bizottság fegyelmi eljárást rendelhetett el a tiszti főor­vos, a járási tisztiorvos a városi és községi orvos, a pénzügyigazgató és a pénzügyi tisztviselők, az államépíté­szeti hivatal tisztviselői, a törvényhatósági és a járási­állatorvosok, a megyei és a városi számvevőségi tisztvise­lők, a tanítók, az óvónők ellen. A közigazgatási bizottság határozatainak a törvényhatóság területén az állami, a törvényhatósági, a községi közegek engedelmeskedni tartoz­tak. Ezen rendelkezés alól az igazságügyi szervek kivételt képeztek. A közigazgatási bizottság különleges alakulatai a következők voltak: a gyámügyi fellebbviteli küldöttség, a fegyelmi választmány, az adóügyi bizottság, a gazdasági albizottság, a népoktatási albizottság, az útügyi albi­zottság, a kisajátítási albizottság, a telepítési albi­zottság, a közegészségügyi albizottság. Az albizottságok elnöki tisztét is a főispán látta el. Ahhoz, hogy a köz­igazgatási bizottság illetékes albizottsága érvényes hatá­rozatot tudjon hozni, ahhoz legalább két fő albizottsági tagnak jelen kellett lenni az ülésen.

Next

/
Thumbnails
Contents