Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Több "főispán panaszkodott, hogy a közellátási ügyek elvonják a politikai közigazgatási feladatoktól. A főispán a közellátási kérdések megoldásában a központi állami szervek igényeit elégítette ki, sok" esetben,a helyi szükségletek rovására. Mindezt általában kevés taktikai érzékkel tették, és így az önkormányzatok első tisztviselőivel, akik inkább a helyi érdekek befolyása alatt állottak, hamarosan konfliktusba is kerültek. 1947 nyarától erősen csökkent a főispáni tényleges hatáskör, s apparátus híján alig tudott befolyást gyakorolni a közigazgatásra. 1948 második felében pedig gyökeresen megváltozott a megyék közigazgatásának vezetése, s a főispáni funkció befolyási zónái leszűkültek, az alispáni jogkör pedig kiszélesedett. A megyei önkormányzat és szervezete A magyarországi közigazgatási szervezetben a vármegye nagy múlttal szerepelt. A politikai erők nagyobb része azonban a vármegyei rendszert nem kívánta újjászervezni 1945 elején. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminiszterének is megvolt az elgondolása, mellyel fel kívánta váltani ezt a területi rendszert. Az is igaz, hogy Magyarországon a területi közigazgatásnak korábban nem volt más gyakorlati modellje, hiszen még 1919-ben sem került sor új területi közigazgatási egység megalkotására. A tanácsrendszer megyei keretekben folyt. 1945. elején a belügyminiszter köré csoportosult politikusok egy népi önkormányzati szervezet létrehozását szorgalmazták, mivel ennek megvalósításában látták volna a demokratikus kibontakozás lehetőségeinek megteremtését.