Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Le kellett szögeznie, - holott az államrendőrség megszervezéséről, valamint ennek kiegészítéséről szóló rendeletekből világosan kiderült, - hogy a

#

főispánnak az államrendőrség felett fegyelmi, általános felügyeleti és ellenőrző jogköre nincs. Nem terjedt ki a főispáni jogkör a bűnügyi nyomozásokra, ami tisztára törvénykezési jellegű tevékenység. Ennek irányítói az ügyészségi, illetve a bírósági szervek voltak. Még a rendőri büntetőbíráskodásba sem szólhatott bele a főispán. Annak felülbírálására az államrendőrség fellebbviteli hatóságai voltak hivatottak eljárni. Nem kérhetett a főispán a rendőrkapitánytól helyzetjelentést sem, annak ellenére, hogy a törvényhatóságban működő rendőrkapitányok tagjai voltak a közigazgatási bizottságnak. (E testületnek a rendőrfőkapitány minden hónap 10-ig a közbiztonsági helyzetről statisztikai jelentést küldött. Amennyiben a főispán az adatokat nem tartotta volna kielégítőnek, akkor a bizottság ülésén szóbeli kiegészítést kérhetett a kérdéses ügyről.) A főispán tehát az államrendőrség felett felügyeleti és ellenőrzési jogát csupán általánosságban gyakorolhatta, de ez is arra szorítkozhatott, hogy az államrendőrség hatóságainak és közegeinek a jogszabályokba ütköző, a közérdeket vagy magánérdeket sértő eljárásáról jelentést tehetett a belügyminiszternek.(7) A főispán méltán sérelmezte, hogy a felügyeletére bízott törvényhatóságban lezajlott rendészeti ügyekre teljes betekintése nincs. Egy regionális értekezleten a többi között leszögezték, hogy az államrendőrség felett személyi és szolgálati kérdésekben rendelkezni nem kívánnak, de jogos követelmény a főispáni kar részéről, hogy a megyében, a thj. városban működő rendőrség tevékenységéről teljes információval rendelkezzenek. A törvényhatóság területén zajló politikai megmozdulásokért ugyanis a főispán volt a felelős.