Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége
A gyakorlat azonban rácáfolt az elvekre: amíg az önkormányzati igazgatás helyre nem állt, addig a közigazgatásban a testületi döntéseket a nemzeti bizottságok hozták. A községi és a városi képviselő-testületek, a törvényhatósági bizottságok megszervezéséig a nemzeti bizottságok töltötték be az önkormányzati testületek szerepét. A kormány a nemzeti bizottságok működését szabályozni kívánta, ami egyet jelentett volna jogkörük szűkítésével. Egy igazságügyminiszteri elképzelés szerint a Nemzeti Bizottság olyan helyi, illetve területi politikai szerv, amely a közélet kérdésében foglal állást, irányítja, ellenőrzi a társadalmi mozgalmakat. A Nemzeti Bizottság nem közigazgatási szerv, így hatósági jogkört nem gyakorol. Nincs joga a Nemzeti Bizottságnak közalkalmazottak kinevezésére, felmentésére, elbocsátására. A tervezet szerint, ha a Nemzeti Bizottság közigazgatási kérdésekben mégis határoz, akkor a kormány a bizottság, (mint testület) ellen a törvény szankciójával él. Ezt a tervezetet azonban a demokratikus erők nem engedték kormányrendeletté emelni. A nemzeti bizottságok tevékenységéről 1945. március 19-én a koalíciós pártok képviselői együttesen nyilatkoztak. Az MKP képviselője hangzotatta, hogy a nemzeti bizottságok munkáját kormányrendelettel nem szükséges szabályozni, de a politikai pártok közösen gondoskodjanak arról, hogy a bizottságok hatáskörüket ne lépjék túl. Valóban szükség volt arra, hogy egyes Nemzeti Bizottságban jelentkező túlkapásokat le kellett törni, de ezt nem adminisztratív fellépéssel, hanem csakis politikai eszközökkel vélték megoldani. Az MKP állástfoglalt a nemzeti bizottságoknak a közigazgatástól való távoltartásában. Úgy látta az MKP, hogy a Nemit zeti Bizottság nem alkothat második hatalmi szervet a kormányhatóságok mellett.