Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége
Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége A nemzeti bizottságok elsőízben a felszabadult területeken alakultak meg. Létrehozásuk igénye, - mint az előzőekben láttuk, - október eleje óta megvolt, de tulajdonképpen a központi államhatalom kiépítésének folyamányaként jöttek létre; a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontását követő papokban, hetekben. A Magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig (1944. december 22.) néhány városban az Ideiglenes Nemzeti Kormány helyi szerveként - a többi között Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen, Debrecenben - alakult Nemzeti Bizottság. (54). A Nemzeti Bizottság az első olyan népi szerv volt, amely a koalíciós pártok küldötteiből alakult, mégpedig a területi közigazgatási tagozódásnak megfelelően. A nemzeti bizottságok közigazgatási szerepéről, a bizottságok általános tevékenységéről szóló szakirodalomban mélyreható értékelés található. Megállapíthatjuk azonban, hogy a nemzeti bizottságok szerepe a dunántúli, különösen annak nyugati településein már korántsem volt a tiszántúli vagy akár a Duna-Tisza-közi községekéhez, városokéhoz hasonló. Amíg az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatalmát nem tudta kiterjeszteni a felszabadított vidékekre, addig a nemzeti bizottságoknak, illetve a más névvel szereplő népi szerveknek a közéletben meghatározó volt a szerepük. Természetes, hogy a helyi közigazgatási kérdéseket is ők oldották meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatalmának kiterjesztésével csökkent a nemzeti bizottságok szerepe, s így visszaszorultak a, "közigazgatás területéből/ 1945. április elején vagy ezután alakult bizottságoknál már a központi intézkedések domináltak, és így a közigazgatás területén legfeljebb a szervezeti és személyi kérdésekben dönthettek, de a konkrét közigazgatási ügyekbe nem volt beleszólásuk.
