Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Az ideiglenes polgári közigazgatási szervek működése: az önkormányzati és az állami szakfeladatok együttes megoldása

A városi igazgatás újjászervezése tanácsi szervezetben történt. Gyulán 1944. október 24-én a kommunisták a "közigazgatási tanácsot" a kommunisták által kiküldött csoport tagjaiból alakították meg, amely a képviselőtestület jogkörét vette át. (39) Békéscsabán 1944. október 9től a városi adminisztrációban dolgozott a közrendészeti, pénzügyi, közellátási, közegészségügyi, állategészségügyi, közoktatási, kulturális, árvaszéki, anyakönyvi és szociális ügyosztály. A gyulai közigazgatási tanácsot megbízott polgármester irányította, és a testület ülésein részt vettek még az ügyosztályok vezetői, valamint a városi főjegyző. A gyulai közigazgatási tanács a városi közellátás, a Vörös Hadsereg részére adandó közmunka, és általában a lakosság érdekében álló közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. A közigazgatási tanácsban a megbízott polgármester elnökölt, az adminisztratív teendőket pedig a megbízott városi főjegyző látta el. A tanács üléseit kéthetenként tartotta. Kisújszálláson a főjegyző indítványozta, hogy az elmenekült tisztségviselők helyét ideiglenesen helyettesítéssel töltsék be. Ezen kívül a várost érintő ügyek intézésében a tanács felhatalmazta az új polgármestert és helyettesét, hogy azokat saját hatáskörükben intézzék, de ezekről utólagosan a városi tanács előtt adjanak számot. (4) A Tolna megyei Bonyhádon az MKP helyi szervezete 1945. január 1-én politikai megbízottat küldött a völgységi járási főszolgabírói hivatalba. A megyei közigazgatási megbízott utasította a főszolgabírót, hogy a politikai megbízottal működjék együtt. (41)