Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás

A kommandáns megkövetelte a városi hivatalokban a szakértelmet. Ezt azzal tudták biztosítani, hogy az alacsony beosztású tisztviselőket előléptették. így lettek többen segédjegyzők a díjnokokból, főjegyzők a segéd jegyzőkből, szolgabírák a jegyzőkből, alispánok a szolgabírákból, polgármesterek a tanácsnokokból. Ezt a Szolnokon alkalmazott kijelölési rendszert szinte az egész országra lehet általánosítani. A közigazgatásban elsősorban közigazgatási képesítésű egyéneket alkalmaztak. 8aján, ahonnan a polgármester a tanácsnokokkal együtt elmenekült, a rangban következő törvényhatósági főlevéltárnok lett a kormánybiztos, aki ebben a funkciójában egyideig a városi politikai hatalmat a kezében tartotta. (27) Amennyiben alkalmas közigazgatási tisztviselőt a kiemelt helyre nem találtak, úgy a helységben lakó többi értelmiségi számbavehetősége következett; így aztán ügyvédek, közjegyzők, tanítók, tanárok, lelkészek is lettek ideiglenes közigazgatási vezetők. A dunántúli helységekből már jóval kevesebb tisztviselő hagyta el szolgálati helyét. Pécs felszabadulása (1944. november 29.) után két héttel a viszonyok annyira normalizálódtak, hogy a Baranya megyei és a községi közigazgatást meg lehetett indítani. A kommandáns december 12-én adott az alispánnak utasítást a közigazgatás újjászervezésére. Az alispán még e napon felszólította a járási, községi és a megyei tisztviselőket, hogy munkájukat haladéktalanul kezdjék meg és az adminisztrációs ügyeket végezzék. (28) Meg kell azonban jegyezni, hogy december 12-e előtt is létezett a megyében, de a községben is valamiféle ideiglenes polgári hivatal, mert az alispánnak rendelkezésre álltak szórványos adatok, amelyek már a felszabadulás utáni Baranya megyei állapotokat tükrözték.