Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Gerics József: Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében

GERICS JÓZSEF Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében Az egyházi jog kb. a 12. század második felétől a ius patroíiatus neve alatt foglalta össze azt, ami az invesztitura-harc következményeként a királyok számára korábbi egyházkormányzói hatalmukból, az egyéb urak számára pedig saját egyházaik. Eigenkirche-ik feletti jogosítványaikból megmaradt. Magyarországra is érvényes az, amit H. E. Feine a frank és német királyokról megállapít: ,,A püspökségeknél és régi birodalmi apátságoknál . . . önállóságukat és saját joghordozó voltukat (Rechtsträgerschaft) általában maradéktalanul elismerték, még ott is, ahol királyi védelmet és immunitást adományoztak nekik. A király jogai velük szemben, különösképpen betöltésüknél és az egyházi vagyon feletti rendelkezésnél . . . nem a ház urát megillető jogcímeken . . . alapultak, hanem az uralkodónak birodalma egyházaival szembeni helyzetéből származtak. Nem tulajdonosi, hanem királyi jogok voltak . . ." ^Mindig eleven és mértékadó volt a különbség a magán, dologi jogi saját egyháziság és a birodalmi egyházak feletti, közjogi Kirchherrschaft közt."

1 Egészen VII. Gergely jogfelfogásának győzelméig a magyar király önállóságának is, mint mindenhol Európában, egyházkormányzó mivolta, a hazai egyházak feletti hatalma a legvilágosabb bizonyítéka.

11 Amikor VII. Gergely pápa az egyház szabadságának követelésével megtagadta az uralkodók egyházkormányzói mivoltát és ebből levezetett jogaikat, ez a kor fogalma szerint támadás volt e világi uralmuk ellen is. Ezt a támadást Gergely azzal tetézte, hogy nemcsak lelki, hanem e világi fennhatóságot is követelt számos ország, köztük Magyarország felett is. Ezt az igényt 1074 októberében Salamon királyhoz írt levelében így fogalmazta meg: .,Amint hazád véneitől megtudhatod, Magyarország, amelyet István király annak idején minden felette való joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel, s alázatosan át is adott, a római szentegyház tulajdona".'' VII. Gergely ezt az igényét a Nagy Konstantin császár nevére a 8. században összeállított adománylevél, a Constitutum Constantini alapján és ismeretében támasztotta. A nevezetes oklevél szerint Konstantin Szent Péternek, illetve utódának, I. Szilveszter pápának adta „Itáliának és a Nyugatnak minden tartományát, helyét és városát (omnes Italiae