Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Sulyok János: Szent Isvtán-kultusz a székesfehérvári egyházmegyében

olvasható felirat arról tanúskodik, hogy a híveket Szent István király iránt érzett tisztelet és hála késztette a sok áldozatos és munkát igénylő feladat vállalására.

3 Az egyházmegye első püspöke, a város szülötte, Sellyei Nagy Ignác magyar nyelvű székfoglaló beszédében maga is joggal hivatkozott a fehérváriak Szent István tiszteletéből fakadó áldozatkészségére.

4 Az egyházmegye megalapítása után a templomot VI. Pius pápa püspöki székesegyház (cathedralis) rangra emelte. A provinciális barokk stílusban épült templom építészének nevét nem ismerjük. A templom három hatalmas kupoláján Johann Ignatz Cimbal bécsi festő által készített freskók Szent István király történetét örökítik meg. A bejárattól számított első kupolán az apostoli király országa nagyjaitól körülvéve: püspökségeket alapít; a következőn intelmeit adja Imre fiának; a szentély fölöttin pedig a szent király mennyei megdicsőülését fejezi ki a festő. Habár Cimbal nem tartozik a kiemelkedő barokk templomfestők közé, festményeiről mégis hitelesen tükröződik a magyar jezsuita-barokk szellem: Szent Istvánt mint országunknak, városunknak atyját mutatja be.° Székesegyházunknak művészi szempontból legértékesebb műtárgya a főoltárkép, mely ugyancsak Szent István emlékét örökíti meg. A kép alkotója Vinzenz Fischer, bécsi udvari festőtanár. Pályázat útján nyerte el a székesfehérvári városi tanács megbízását a Szent István-kép megfestésére. A monumentális festmény az országfelajánlás eseményét jeleníti meg. Az oltár lépcsőjén térdeplő király jobbjával bíborpárnán nyugvó koronájára és kormánypálcájára mutatva, felajánlja országát a Szent Szűznek. Szemét Máriára emeli, aki angyaloktól körülvéve, karján a kis Jézussal a régi pénzekről ismert „Patrona Hungáriáé" alakjában jelenik meg. István királyt a Boldogasszony-bazilika modelljét tartó angyalok veszik körül." A székesfehérvári barokk kori templomok közül még meg kell említenünk a jezsuita, később pálos, ill. ciszterci templomot, melynek egyik mennyezetfreskója szintén Szent István király tiszteletéről tanúskodik. A kép alkotója Franz Caspar Sambach, a bécsi Szépművészeti Akadémia tanára. A freskón a szent királyt szemlélhetjük, fia Szent Imre társaságában, amint a szent koronát és a kormánypálcát a Szent Szűznek felajánlja. Tehát itt is a magyar katolikus barokk kedvenc témája, a „Regnum Marianum" gondolata talál művészi kifejezést.

7 m Szent István király tiszteletének ápolásában és terjesztésében Székesfehérvár török kézre kerüléséig (1543) az általa alapított prépostság és társaskáptalan játszott különlegesen fontos szerepet. Az ő földi maradványait őrző Nagyboldogasszony-bazilika volt ennek a kultusznak nemzeti szentélye. A török alóli felszabadulás után a Szent István plébániatemplomból lett székesegyház vált a szent király tiszteletének egyházmegyei központjává, kiváltképp mióta Mária Terézia jóvoltából 1778ban Szent István becses fejereklyéjével gazdagodott a székváros.