Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Kállay István: A Regnum Marianum közjogi vonatkozásai
egyesilés szolgálalába állította: a besztercebányai országgyűlésen tiltakozott az ország megcsonkítása ellen. Ehhez kapcsolódott Erdély felszabadításának a gondolata, amit Pázmány a magyar szabadság garanciájának tartott. 1 '' A közjogi szintre emelkedett Regnum Marianum állameszme szerint hazánk és nemzetünk természetjogon a Szent Szűz hatalma alatt áll. Szent István által, a természetjogi alap mellett, Mária más címet is kapott, hogy a magyarságot a saját népének tekintse. Jogászok is használták a Mariano-Apostolicum Hungáriáé Regnum kifejezést. 16 A Regnum Marianum elmélete Pázmány Péter korszaka után is élt és hatott. Buda felszabadításakor jelszó lett XI. Ince pápa üzenete: ..Beáta Virgo dabit auxiliumv. A diadalmas bevonuláskor a pápa követe, a Szűzanya szobrával a kezében, elsőként lépett a várba. Lipót 1693ban, a törökkel vívott győztes háború után, István példájára, ismételten a magyarok Nagyasszonyának ajánlotta Magyrországot. 1 ' A 18. századi barokk gondolkodásban a vallás nemzeti talajra épült: a Regnum Marianum — ez a második fénykora — újból felfedezi a ha zát és történetét. A történetszemlélet kialakításában pozitív hőst keresett és talált az országot és népét Szűz Máriának felajánló Szent István királyban. Ehhez járult, hogy az uralkodót is Máriának, Mária Teréziának hívták. 18 A 19. században Marczali Henrik, Mária Terézia koráról írva megállapítja, hogy a magyar államférfiak felvilágosodottak voltak ugyan, de jó katolikusok. Ha vallási tekintetben toleránsak is, mégis mindent elkövetnek, hogy a politikai hatalom és befolyás ezentúl is csak az uralkodó egyház híveinek legyen osztályrésze. 10 Az 1771-ben nagy ünnepélyességgel Budára vitt Szent Jobb iránti kegyelet ettől kezdve a magyar állam legfőbb ünnepén, Szent István napján, amikor a hívők ezrei kísérték körmenetben a csodatevő, országalapító ereklyét, mintegy egybeforrott a Regnum Marianum eszméje a magyar államéval, melynek berendezése és virágzása a királysághoz volt kötve. A tanácsosok elvont államjogi fejtegetésekkel bizonyították a fejedelem korlátlan felügyeleti és szabályozási jogát az egyház felett, amit Mária Terézia szinte isteni eredetű, apostoli-királyi méltóságából vezettek le és igazoltak. 20 A 20. századi megfogalmazás szerint Mária apostoli országának már az alapításakor az isteni kegyelem működött: nagyobb mértékben, mint más európai országokban. Az alapítás két momentumát hangsúlyozzák: — a Szent Koronát Szilveszter pápa küldte és — Szent István Máriának ajánlotta fel. Az elméletnek rendi tartalmat tulajdonítottak: a felajánlás a főurak akaratából is történt. így a Szent István által alapított négy rend már kez dettoí fogva segített a kormányzásban. A kormányhatalmat egyenrangú határozattal adták át a királynak, de ezzel nem mondott le a nép a szabadságról. Ez a keresztény Európa régi természetjogi felfogásának rendi színezetű változata, amely csak a régmúltra nézve ismeri el az abszolutisztikus elvet. 31 Szekfű Gyula a Regnum Marianum közjogi tartalmát így foglalta össze : — a királyi hatalmat is elismerő rendi szellem,
