Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: A Regnum Marianum közjogi vonatkozásai

KÁLL A Y ISTVÁN A Regnum Marianum közjogi vonatkozásai Egy olyan elméletről szólok, amelyről az elmúlt 50 évben nem sokat hallottunk, mondhatjuk, hallgatás övezte. A csendet egyedül Németh László kiváló tanulmánya törte meg 1941-ben.

1 ehhez nyúlunk most vissza, amikor újból elkezdünk foglalkozni a témával. Ezt természetesen nem ismerhette 1935-ben Szekfű Gyula, aki azt írta, hogy a Regnum Marianum koncepciójának hiányzik a feldolgozása.A kutatásokból tudjuk.

:! hogy magyar eleinknél sem hiányoztak a házi istenek, a jó szellemek, akiknek védő, segítő, győzelmet adó szerepet tulajdonítottak. A térítők már az ősegyházban tapasztalható eljárás szerint igyekeztek a megtérített nép ősi vallásos és egyéb szokásait a régi elemektől megtisztítani, és keresztény szellemmel megtölteni. A magyarok megtérésekor az ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását, amelyet az európai vallási megújulás állított a középpontba. A trónra lépő István fei edelem szeme előtt Szent Márton, Móric és György katonaszentek alakja lebegett, akiket abban a korban különösen tiszteltek.'

1 A Legenda Maior szerint Szent István a Szent Szűz nevében kelt harcra Koppány és Konrád ellen. Népét Mária örökségének, családjának nevezte: neki ajánlott sok egyházmegyét és monostort.

0 Ugyancsak a naey legenda beszél arról, hogy amikor a fiatal magyar királyságot, Szent Imre váratlan halála miatt, megfelelő utód nélkül kellett hagynia, a bizonytalanságban mint egyedüli mentsvárhoz, a Boldog Szűzhöz folyamodott: „Egek királynéja, a Te pártfogásodra bízom imámmal a szent Egyház püspökeit és papságát, a királyság főembereit és népét.'*' És ez a jelenet a Regnum Marianum alapja. Meg kell jegyeznünk, hogy maga a Máriának való országfelajánlás legendája nem Szent István, hanem Szent László korából való. Györffy György írja: VII. Gergely leveléből kiderül, hogy elismeri Gézát, illetve Lászlót királynak, ha Szent Péter iránti alázatukat nyíltabban tanúsítják. A magyar uralkodók azonban nem engedtek a hűbéri függéssel járó csábításnak, sőt a pápai követelésnek jogalapot szolgáltató felajánlást Péter javára utólag módosították. A nagyobb legenda már nem tartalmazza a Szent Péternek történt felajánlást, hanem az „örök szűz Istenszülő Mária védelméről" beszél. A Hartvik-legenda azután a nagy legendából emelte át a Máriának való országfelajánlást. De önállóan is fejlesztette a Mária-kultuszt azzal, hogy István imádkozott: Mária mennybevitelének a napján haljon meg. És ez az öröm meg is adatott neki.

7