Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Németh László: Az egyházszervező Szent István
A bencések, akik már Géza fejedelem hívására, majd István buzgólkodására, illetve Gizella királynő kíséretében hazánkba érkeztek, Szent Márton hegyén, Pannonhalmán telepedtek le, és a Szent István által 1002-ben kiállított alapítólevelével bőkezűen biztosította a kolostor számára az anyagi javakat. Hazánkban a pannonhalmi anyamonostor szolgáltatta európai nívón álló iskolájából a papi és szerzetesi utánpótlás nagyobb részét. így Pannonhalma lett a bencés művelődés melegágya. Csak éppen megemlítjük a másik három bencés kolostort: Pécsváradot, Zalavárt és Bakonybélt. Az utóbbiban éveket töltött Szent Gellért, a későbbi csanádi püspök. 15 Pannonhalma első apátja, építésének a szorgalmazója Radia — a Gellért-legenda szerint Razina — a fejedelmi udvar káplánja, akinek Szent Gellért magyarországi apostolkodása is köszönhető. Radia valószínűleg azonos azzal a Sebestyénnel, aki Pannonhalma felszentelésekor mint esztergomi érsek is szerepelt. Radla-Sebestyén és Asztrik-Anasztáz egyaránt Szent Adalbert, a vértanú püspök köréhez tartoztak, és főmunkatársai, a magyar egyház megszervezésében tanácsadói lettek Szent Istvánnak. Mint az egész keresztény világra kiterjedt bencés rend tagjai nemzetközi összeköttetésük révén kiváló szolgálatot tettek a sarjadó magyar egyháznak, különösen Asztrik (Aserik), aki római és monte-cassinói tartózkodása idején szószólója lett a magyar térítés és egyházszervezés ügyének. Az ő befolyására részesülhetett Róma és a Szent Király hozzájárulásával Pannonhalma az exempt státusban, aminek értelmében a monostor kivétetett a megyéspüspök joghatósága alól és egyenesen az uralkodó „főkáplánjának", az esztergomi érseknek a jurisdikciója alá került, peres ügyeiben pedig maga a király ítélkezett. 16 Szent Gellért legendájából nyomon követhetjük, hogy az István király által felállított egyházmegye főpásztora miképpen gondoskodott térítő papokról és az egyházmegye papságának utánpótlásáról. A legenda szerint a Szent Király maga mondja az újonnan kinevezett Gellért püspöknek, hogy „jelenleg nincsenek papjaink a te segítségedre, kikkel szokás szerint az elöljárók el vannak látva. Szerezzünk tehát az Egyház papjai és kolostorok szerzetesei közül, akik az Isten szolgálatában az egyházi előírás szerint segítségünkre lesznek". Szent Gellért püspök így gyűjtött össze tíz szerzetest, akik közül heten tudtak magyarul. Ezek töltötték be az új egyházmegyében az archidiákonusi — főesperesi — tisztséget. A Szent Püspök a további utánpótlásról is gondoskodott. Harminc megkeresztelt magyar apa adta fiát Gellért püspök iskolájába, Valter mester keze alá. A püspök ezeknek a magyar fiataloknak a nevelésére nagy gondot fordított. Ismeretes a legendából, hogy az iskolások számának a gyarapodásával új tanítót hozatott éppen a jeles fehérvári iskolából. 17 Bonipert első pécsi püspök iskolaalapításáról is van írásos emlékünk és arról a tényről is, hogy a püspök a pécsi iskola számára Franciaországból kért tankönyvet. 18 A papi utánpótlás biztosítására valamennyi egyházmegyében felállították a káptalani iskolákat, ha azok nem is tanítottak egyébre, mint a papi munka ellátásához szükséges tudnivalókra.
