Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Harmati István: Töredékek Bottyán város múltjából. Honismereti előadás

Az általam említett községi úrbéri egyezség, amely a községben eltűnt,1723-ban kelt, és a szabadbattyániaké volt. Az általam 1983-ban a Levéltárban talált iratok között levő és általam lemásolt urbárium 1768.évi volt, és a falubattyániak számára adták ki. Ebben azt vallották a falubattyániak: "eddig urbáriumuk nekik nem volt." Ebből azt a következtetést vonom le, bogy Szabadbattyán és Falubattyán 1723 körül külön-külön indult el a fejlődés útján. Eddig ugyanis csak Battbyán létezett. Említésre méltónak tartora, bogy a falubattyániak által bírt földek tagosítása 1862.október 25-én ment végbe.Előde

ink úgy mondták,/

Makk Alajos, Móré István, Kertai Pál és Magyar Sándor bírók/ bogy a falubattyániak földjei be voltak ékelve a szabadbattyáni birtokok közé. Megemlítem még,hogy a közös legelő kimérése alkalmával/1835ben/ lett a széles marhahajtó út kihasítva, amely ma a vasút felé vezető úton látható,és "

Csapás

"volt a neve. Ezen út kiszélesítése alkalmával adta az uraság az Agarét-nevű birtokából a kárpótlást. Kérem a hallgatóságot, önökön keresztül községünk lakóit, ha padláson, vagy láda fenekén régi iratokat, porcióskönyvet, végrendeletet, szerződést találnának,azokat ne semmisítsék meg.Adják át az iratokat illetékesek kezébe, a honismereti szakkör vezetőjének, vagy továbbra is őrizzék.A falukutatás most erősen fellendült, s múltunkat jelen életünkkel tudjuk összehasonlítani.