Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Harmati István: Töredékek Bottyán város múltjából. Honismereti előadás

battyánban is, kettő kéttantermes iskola úgy-abogy elegendőnek bizonyult. Szabadbattyánban több üzlet és több iparos volt, mint a másik községben. Ez bizonyos versengésre is alapot adott. Egy barátom, kollégára és munkatársam, Czeglédi András édesatyja falubattyáni lelkész volt. Ő is itt született. Erős lokálpatrióta volt. Egyszer beszélgetés közben óvatosan meg mertem jegyezni, hogy Szabadbattyán a nagyobb község,mire azt válaszolta,hogy a mi Ealubattyánunk a régebbi. "Láttam olyan pecsétet is,amelyen ez volt írva: "Bottyán város pöcséti" - de hol, és mikor látta,arra felvilágosítást adni nem tudott. Czeglédi András megjárta az 1914-1918-as világháborút, és sok évi szibériai hadifogság után Indokínán keresztül kéthónapi hajózás után tért haza, 1924 után. Mintegy 8-lo évvel később, az 193o-as évek közepén került az említett beszélgetésre sor. Közben telt az idő. Ő Csőszre, én Szabadbattyánba kerültem községi jegyzőnek. Eljött az 1944-1945-ös világháború, a nagy világégés. A hivatali élet itt megszűnt 1944.december 6-án. Utána mindenünk elpusztult. 1945 áprilisában visszatértem Tésről, ahová menekülni kényszerültünk.Tésre üzenet jött: "az orosz Őrnagy úr izeni, tessék hazatérni, megkezdeni a hivatali működését." Mondanom sem kell, nagy örömmel tértem haza. Örültem, hogy újra dolgozhatunk. A községháza ekkor teljesen bútortalan, ablaktalan volt. Szakkönyvek és írógép nélkül kellett beindítani a hivatali munkát, néhány asztalt, széket kellett máshonnan