Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

benépesítőinek korábbi lakóhelyéről nem rendelkezünk pontos adatokkal, csak arra a feltételezésre hagyatkozhatunk, hogy a Batthyány család nyugat-magyarországi birtokairól érkezhettek. A népesség gyarapodása felvetette a lakosság lelki gondozásának megszervezését is.Szabadbattyánban a római katolikusok a templom felépítését kérelmezték, de szorgalmazta a veszprémi püspök,

Padányi Bíró Márton is. Az egyházmegye és a lakosság törekvése 1743-ban azt eredményezte, hogy Batthyány Lajos és a római katolikusok összefogásával két év alatt megépült a templom, amelyet február lo-én személyesen a püspök, Szent László király tiszteletére szentelt fel. Padányi Bíró Márton Székesfehérváron 1743.február 12-én kelt, Batthyány Lajoshoz intézett levelében számolt be a felszentelésről,valamint a falubattyáni református lelkész hitbuzgalmi tevékeny s égéről. Padányi Bíró Márton február 9-én este érkezett a helységbe, ahol másnap a nép jelenlétében a székesfehérvári ferences barátok asszisztálása mellett az új templomot felszentelte. A Szent László tiszteletére felszentelt templomban a mezőkomáromi plébános mondotta az első prédikációt. Utalt a püspök a falubattyáni prédikátor tevékenységére is,aki hetente többször is, kétszer-háromszor átlátogatott Szabadbattyánba, hogy az itteni "kálvinistákat tévelygéseikben" erősítse. A veszprémi püspök arra kérte a földesurat, hogy tanácsolja el a lelkészt Szabadbattyánból, mert jelenléte a szépen szaporodó római katolikus gyülekezetet megzavarja. A