Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

jobbágyok egységesebb gazdasági alappal, zömében 1/4-ed telki állománnyal jutottak el a szabad paraszti gazdálkodás, a tőkés viszonyok kibontakozásához. A jobbágyviszonyok első szakaszának vizsgálata a fennmaradt dokumentumok szerint a legkifejezőbb időszaka mindkét településnek. Csíkváron és Falubattyánban a megtelepedő lakosság az uradalom tiszttartóinak irányítása és felügyelete mellett hozzálát a település rendezéséhez, felépülnek a zömében sárból vert házak, kiépül a helyi közigazgatás, felépülnek a templomok, a parókiák s megkezdődik az oktatás is. Fierst Kristóf a Batthyány család mezőföldi számtartója még 171o-ben azt javasolta, hogy a battyáni jobbágyokat és másokat is, akik erre hajlandók,Csíkváron kell letelepíteni. Feltehetően azért, mert az itt levő katonai célokat szolgáló erősség a lakosságnak is védelmet nyújthat. De védelmére lehet az uradalom tervbe vett beruházásának,az építendő malomnak is. A számtartó véleménye szerint nemcsak Csíkvárra kell telepíteni a lakosságot,hanem valami szabadságot is kell adni a jobbágyoknak,mert különben nem lehet őket letelepíteni: "széjjel fognak oszlani,mint ahogy most is széjjel vadnak. Egy néhány esztendeig az uraság nem tudja őket összeszedni". Fierst Kristóf számtartó jóindulatú tanácsa lehetett a kiindulópontja annak a folyamatnak, amely 1713-ban Szabadbattyán ismételt benépesítéséhez vezetett. 1713.szeptember 23-án Rohoncon kelt gróf Batthyány Ádám özvegyének Strattmann Eleonórának a levele,amely a település Rákóczi-szabadságharc