Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

A pusztítások és különösen az 171o-ll.avi pestis következtében, 83-an haltak meg. Az 17o4-19o5. évi 13o dika 171o11-re 31-re csökkent, és 1713-14-ben is csak 4o. A csíkvári dikák: 17o3-17o4-ben 74, 171o-1714-ben lakatlan.Ezután batytyáni jobbágyokat telepít ide Batthyány földesúr. A Batthyány család 1714-ben 461 Pt 8 1/2 dénár fegyverváltságot /jus armorum/ fizetett Polgárdi, Battyán, Csíkvár, Csabja és Somlyó nevű jószágaiért a megyei biztosnak.Az öszszeget úgy tudták előteremteni, hogy a birtokokat korábban Strattmann Eleonóra /Batthyány Ádám felesége/ grófnőnél elzálogosították /17o4 októberében váltották vissza./ A kipusztult lakosság újratelepítésére az uradalom erőfeszítéseket tett. A betelepülteknek csak kilencedet kellett fizetniük és lóval vagy gyalog levelet hordozniuk. A Sáron túl azonban nem települhettek. A telepesek ennek ellenére sem találták meg a számításukat. 172o-ban Batthyány Károly és Lajos földesuraknál amiatt panaszkodtak, hogy "kevés és szegény állapotra jutottak az elmúlt szomorú revolúció miatt". A régi Battyán helységnek csak a nevét viselik, de alábbvalók lettek eleik szolgáinál. Mostoha állapotukban elviselhetetlennek tartották a terheket: az állandó szőlő-telepítést és -szaporítást, 5 évi rossz termés miatt szántómarháik elfogytak: a sörházhoz és a malomhoz követelt szolgálat az erejüket meghaladja: a fát messziről kell hozni és a malomban minden javítást velük akarnak elvégeztetni, viszont a bérlő szívesebben őröl a vidéki rácoknak,mint nekik.