Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

1599-ben a lakosok, Batthyány megbízásából, a fehérvári törökkel tárgyalnak, magyar rabok kiszabadítása érdekében. l6ol-ben a magyarok visszafoglalták Battyánt, de a következő évben 3oo török újból elfoglalta. I6I8-I647 között a Veszprém megyei adóösszeírásokban mint magyarok által lakott helység szerepel. 1623-ban mindössze 1 portát említenek. 1645-ben a lakosok 28 Ft-ot és egy pár csizmát adtak Batthyány Ádám földesúrnak. 1631-ből ismerjük "Battyán város pecsétjét". /Fényes Elek említi 1851-ben./ 1647-től Fejér megye újjáalakulásáig, hivatalosan is Veszprém megyéhez tartozott. 1649-ben történt, hogy "a török vitézek hamis hírek alapján a battyáni jobbágyokat fogságra vetik, sarcolják, fenyegetik". Batthyány Ádám /Ferenc fia l6o9-59./ a budai basához fordult védelemért. Kovács Gergely fiát úgy tudták kiváltani, hogy minden ház 3-3 ezüst tallért adott. Egy évvel később viszont már a törökkel szövetkeznek a magyar földesúr ellen.Nem akarták ugyanis megadni neki a kilencedet, és a fehérvári törökkel megbeszélték, hogy milyen érvekkel utasítsa el a követelést. A veszprémi nagyprépost erdeit, többszöri tilalom ellenére is használták. 1652-ben arról olvashatunk, hogy a törökök felderítésre kötelezik őket a magyar végváriak ellen, a magyarok viszont, ha rajta érik őket, megtorlással fenyegetnek. Kérték, hogy a