Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)
A kálozi iskolák múltjából
az 177o-es években olvashatunk. Egy jelentés szerint Kiss István , kálozi református tanító 64 gyermeket oktatott írásra és olvasásra, 177o-ben évi javadalma lo forint volt. Ugyanekkor Turcsányi János , katolikus tanító télen 25 gyermeket tanított 3o forint készpénz javadalomért. Az 1781-es helytartótanácsi összeírás szerint a református iskolában 16 fiú és 12 leánygyermek, a katolikus iskolában pedig 21 fiú és lo leány tanult. 1783-ban Salánki Pál , református "oskolaraester" 19 fiút és 19 leányt tanított magyar nyelven. A tanító az uradalomtól egy negyed telket, a lakosságtól természetbeni fizetést, stólapénzt, a falutól pedig kétszobás lakást kapott. Ebből az egyik szoba volt a tanterem. Egy 178o-ban keltezett forrás szerint a rektor lakása a templom mellett állt. Kámán Péter katolikus tanító pedig 16 fiút és 7 leányt tanított a fiúkat magyar-latin, a leányokat pedig magyar és német nyelven. A tanító az uraságtól féltelket kapott,ezt neki a falu lakói művelték meg. A szülőktől kapott járandósága hasonló volt,mint a református tanítóé. Két-szobás uradalmi házban lakott, amelyek közül egyiket itt is tanteremnek használták. A református tanító járandóságát egy 1785-ös díjlevél részletezi. Eszerint a rektor évente 15 dénár készpénzt, 22 pozsonyi mérő búzát, 4 p.m. őszi vetést, 1 fertály /1 negyed hold területű/moharföldet, 1 kukoricaföldet, 7 öl fát, 1 boglya szénát és minden gyermek után /naponta/ 4 darab fát kapott. Temetéseken közreműködéséért 1 peták, a búcsúztatásért pedig 5o dénár járt részére. A 19. század közepéig - a mezővárosi lakosság gyarapodásából eredően - megnőtt Kalózon a tankötelesek száma.
