Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

Géza, Liszi Ferenc, Reich Nándor/ ács/Korponai József, Tóth János,Tóth Vince/ baromfikereskedés

/Hofman Pálné, Kovács Istvánná, Sarvajcz Pál, Székely Ferenc, Tarabó Ferenc/,bognár /Pető József,Timár József,Vasec András/ cement-szénkereskedés /Szabó András/ cipész Nyirádi István, Farkas István, Herczeg Imre, Molnár József, Molnár Lajos, Pál István, Schonyai István, Ragyamócki Vince/, csizmadia /Molnár József, Varga István/f üszervegyeskereskedés /Szabó András, Back Manó,Boday György Danics Mihály,

Gissinger Sándor, Lévay Gyuláné, Robenek Ferenc, Robanek István / gabona és terménykereskedés /Nyirádi Mihály, Back Manó, Papp Lajos /, géplakatos /Nagy Gyula/, hentes / Kukorelly József, Kukorelly Antal, Bartalics József, Kolonár János/, kádár /Nagy Kovács Dezső/ kéményseprő /özv. Dipold Jenőné/, kovács /Czövek Lajos, Nagy Imre, Szűcs Mihály,Vörös Istvánná/ kőműves /Böhm Ferenc,

Böhm József, Harangozó János, Vörös Pál/, molnár /özv.Szabó Istvánné és örökösei/ mézeskalácsos /Grits Ferenc/, pék /Tóth Elek,Tóth Antal/ szabó /Cseke József, Fábián József, Kling Imre, Kóka Imre /, női szabó /Bauer Józsefné,Juhász Istvánné, László Mihályné, Pap Róza, Sajtos Éva,Takács Józsefné/ szíjgyártó /Cseke László/. A községben cséplőgéppel Grits Ferenc, Nagy Gyula, Pál Mihály, Takács Géza és társai, valamint Tüdő József rendelkeztek. 194o-ben földmunkásmozgalom volt Kalózon, Bokor József baloldali kijelentést tett munkaadói előtt,akit emiatt internáltak. 1944 májusában sor került a zsidó lakosság /19 fő/deportálására.Megemlítjük, hogy deportálásra került a keresztény Kálmán Mihály is,76 évesen mert egy deportált család kislányát elrejtette. 1944.