A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác Izraelita Elemi Népiskola története 1842-1943

A Kórház- és Dinnye utca sarkán emelt új oktatási intézmény ünnepélyes átadására 1892. október 30-án került sor. S ezzel az akkori hitközségi elnök szavait idézve "... vallásközösségünk fennállásának 50. évében a község régi fénye és tekintélye visszaadatott." Az iskola felügyeletét 1892 nyarán újjászervezett iskolaszék Hahn Adolf elnökletével látta el. E felügyeleti forma az intézmény működéséig funkcionált. Tagjait a hitközség tanácsa négyévenként választotta újjá. Az iskolában tanított tantárgyakat és azok heti óraszámát az iskola tantestülete határozta meg. A XX. századelejétől az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmát az 1905-ös, az 1925-ös, majd az 1932-es tanterv és utasítások képezték. A héber olvasás, imafordítás azonban mindvégig tantárgyként szerepelt. A zsidó iskola személyi és tárgyi feltételei jóval meghaladta az ország és a város elemi iskoláinak helyzetét. Mint négy évfolyamos iskolának 1940-ig legfontosabb feladata volt a középiskolai, polgári iskolai és ipariskolai előkészítés . 1925. május 10-én ünnepélyes keretek között vette fel az iskola Goldziher Ignác tudós, a város szülötte és az iskola egykori növendékének világszerte ismert nevét. Ugyanekkor adták át az iskola tornatermét, majd 1929-ben az iskola második fennállásának 40. évfordulójának tiszteletére végleges döntés született az iskolával közösen működő óvoda létesítéséről . Az iskolában folyó nevelés céljait a hit és a vallás, a zsidóság iránti szeretet elmélyítése, a hagyományokhoz való ragaszkodás és zsidóközösséghez, a zsidó szellemhez való tartozás kialakítása jelentette. A harmincas évektől a hittan oktatása során, az elvont fogalmak megtanítása helyett az érzelmi hatásokra való törekvés került előtérbe. A modern ól