A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)
Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác Izraelita Elemi Népiskola története 1842-1943
alakított, ifjúsági könyvtárat létesített, s mindkettő Eötvös nevét viselte. Az ő kezdeményezésére alakult meg a "Krajcáregylet", ami a szegény iskolásgyermekek felruházását segítette. Kohut rabbi azért is igyekezett az iskolát "mintaszerű színvonalra" emelni, hogy ezáltal is megakadályozza annak megszüntetését, mely a népoktatási törvény életbelépése óta állandóan napirenden szerepelt. Terve nem sikerült. A népiskola jellege tárgyában hozott tanácsi határozat értelmében 1877-ben a már akkor öt évfolyamos izraelita iskola bezárta kapuit. Az iskola épületét a város bérbe vette, majd 1879ben megvásárolta "... és ezzel az iskolának legutolsó látható maradványa is eltűnt." Az izraelita hitközség iskolájának megszüntetését követően állandóan napirenden szerepelt a gyermekek hitoktatásának helyzete és annak elégtelensége miatt a felekezeti iskola felállításának igénye. Az önálló iskola létesítését indokolta dr. Steinherz Jakab újonnan megválasztott főrabbinak a városi iskolák évzáró vizsgáin szerzett negatív tapasztalatai is. 1888. október 23-án tartott iskolaszéki ülésen dr.Pere Miksa elnök beterjesztette az iskola létesítéséhez szükséges költségvetési tervezetet. A testület a javaslatot elfogadta, és úgy döntött, hogy a városban élő 284 fő izraelita tanköteles gyermek eredményes oktatása érdekében 4 tantermes elemi iskolát létesít. A városi tanács egyetértésével, a Szarka utcában bérelt négy tantermes iskolában 1889. szeptember 1vel ünnepélyes keretek között megnyitották az 1889-1890es tanévet. A hitközség felbuzdulva az új iskola eredményein, és látva a tanulók számának fokozatos növekedését, 1891-ben úgy döntött, hogy a zsidó templom szomszédságában új iskolát épít. Az intézmény építési terveinek elkészítésére Schön Frigyes bécsi mérnök kapott megbízást, a kivitelezési munkákat Say Ferenc helybeli építész végezte.
