A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác Izraelita Elemi Népiskola története 1842-1943

A szabályzat második fejezete, a Lehrplan tartalmazta a tantervet, a napi és heti tanórák számát, valamint az iskolaszünet napjait. A tanítási órák számát nyáron 8, télen napi 1 órában határozták meg. Szerda és szombat délután szünetelt a tanítás. A tantervben a héber olvasás, nyelvtan és fordítás nagy hangsúllyal szerepeltek. A kor szellemének megfelelően a tanítás nyelve német volt. Az olvasást, írást, levélfogalmazást, számtant, természetrajzot, földrajzot, hittant és világtörténelmet német nyelven adták elő. A magyar nyelv tantárgyként szerepelt. Szövegfordítást, olvasást és helyesírást gyakoroltak. A Schuldisciplin című 3. fejezet az iskolai fegyelemmel foglalkozik. Az iskolában nagy rendet és szigorú fegyelmet követeltek meg a tanulóktól. A büntetés fokozatai voltak: a./ komoly hangon való megszólítás, b./ négyszemközt való megszólítás, c./ az iskolában való megszégyenítés, d./ beírás az osztálykönyvbe, e./ kiállítás a padból, f./ igazgatói megrovás, g./ testi fenyítés a segéd által, h./kizárás az iskolából. 1847-ben a város a zsidó községnek engedélyezte, hogy oktatási célra épületet vásároljon. Szükségessé vált a tanulók számának növekedése miatt a tantermek számának fejlesztése is. 1846-ban 48, 1847-ben 63, 1848-ban már 72 fő tanulója volt az iskolának. A negyvenes évek végétől - az országos helyzethez hasonlóan a haladók (neológok) és konzervatívok (ortodoxok) közötti ellentét az iskolaügyben is tükröződik. Fischer Gottlieb, a helyi konzervatív csoport vezére különösen a magyarosítási tendenciák ellen kívánt fellépni. A két csoport között kialakult vita miatt a városi hatóság végül úgy döntött, hogy a zsidóság iskoláját is a városi iskolák igazgatójának irányítása alá rendeli. A zsidó iskolába is a városi elemi tanodákkal azonos tanagyag-tervet és órarendet vezettek be. A tantárgyak többségének tanítási