A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Arany Magyar Zsuzsanna: Zsidó összeírások Fejér megyében 1736-1844

éltek 200 főnél nagyobb lélekszámban, a csákvári járásban változatlan jelentőségű Lovasberény, a bicskeiben pedig Kajászószentpéter, és a 100 fős lélekszámot el sem érő Felcsúton és Baracskán találhatók még nagyobb számban, ahol arányuk általában meghaladta az összlakosság 10 %-át. 1848-ban 3.857 zsidót írtak össze a megyében. A legnagyobb számban ekkor is Lovasberényben éltek, a 600 főt is meghaladták. A sorrendben következnek Cece, Mór, s közel 300 zsidót számláltak meg Kajászószentpéteren. 100-200 közötti lélekszámban éltek a sármelléki járásban Abán és Sárkeresztúron, valamint Sárbogárdon, a csákvári járásban pedig Dunapentelén és Rácalmáson, a bicskeiben pedig Baracskán és Felcsú

ton. A külföldről betelepedettek letelepedési engedélyének felülvizsgálata fontos célkitűzés volt. Sokan éltek a megyében letelepedési engedély nélkül. A lovasberényi összeíró a külföldiekre vonatkozó rovatot nem töltötte ki, megjegyezve, hogy a községben 30 éve még belföldiek sem telepedhettek le. A 143 családfőből 119-et helyi lovasberényi születésűként vették számba. Csak ebben a községben kb. 40 féle kereskedő, kézműves és egyéb foglalkozás képviselője élt. Tevékenységi körük vázolásából igen színes kép bontakozhatna ki. A származási helyek vizsgálata során olyan községet nem találtam, amely kiindulópontja lett volna egy megyén belüli elvándorlásnak . Összeírásaink adatai megerősítik azt a véleményt, hogy a zsidó népesség idevonzásában és megtartásában a virágzó és érdekeit felismerő uradaJmi központoknak, valamint a terményés áruszállítás szempontjából kedvező helyzetű, szárazföldi és vízi útvonalak mentén fejlődő településeknek volt nagy szerepe.

J