A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Balázs László: Az ipari és a kereskedelmi fejlődés kérdései Fejér megyében a XIX. század első harmadában

színlelnek. Végül is csak az 1840. évi országgyűlés hozza meg az ipari 17. törvénycikket, a 16. törvénycikket a keres­kedőkről, 22. törvénycikkben a csődeljárásról, a váltóról, s a zsidóság emancipációjáról: a városokba is letelepedhetnek (a bányavárosoktól eltekintve). Székesfehérvár városi taná­csa már 1837-ben megengedi ugyan egy-két zsidónak a kereske­dést, majd 1840. után ad 8 kereskedőnek letelepedési enge­délyt, de véglegesen csak az 1848. év hozza meg a teljes emancipációt. Ettől kezdve a falun élő zsidóság egyre fogy, és a városokban telepszik le. Lovasberényben pl., ahol a Cziráky grófok védelme alatt 1830-ban még 1.300 zsidó lakos­ból 600 különböző kereskedő volt, számuk 1848-ban már 608, 1912-ben pedig csak 50 főnyi zsidóság maradt. Az emancipáci­óért a zsidóság teljes szívvel állt oda a szabadságharc mel­lé. 1848-ig a zsidóság szinte teljes számban Cseh- és Morva­országból vándorolt be, s harcolnak a Lengyelországból jövő zsidó kereskedők ellen, de amikor megnyitják Galícia felé a határokat, akkor tömegesen települnek át Magyarországra, ahol teljes gazdasági szabadságot élveznek, s 1884-ben, az ipari és kereskedelmi kamarákról szóló törvény megalkotása után semmilyen megkülönböztetésben sem részesülnek, mert ev­vel a törvényalkotással a céhek megszűntek. Székesfehérvá­rott a polgárság is szervezkedik, és létrehozza a takarék­pénztárt, de Felmayer István kékfestő üzeme mellett a keres­kedelemben mindinkább a zsidóság lesz az irányító erő. S ka­pitalista szellemiségük, tevékenységük miatt, amikor számuk százezrekre nőtt, akkor Braudel által említett növekedési kedvező idő után elkövetkezett a népek csökkenési korszaka, de a gazdasági ellenőrzés mellett, az a borzalmas kegyetlen­ség nem a magyarság munkája volt, hanem a hitleri ideológiá­tól megrészegített és irányított néhány ezer nyilas réteg tevékenysége. Ez a korszak tragédiát jelentett mind a zsidó­ság, mind a magyar nép számára is, mert a zsidóságból száz­ezrek vesztek el, s a magyarságra pedig kimondták - nagy

Next

/
Thumbnails
Contents