A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Balázs László: Az ipari és a kereskedelmi fejlődés kérdései Fejér megyében a XIX. század első harmadában

Braudel tétele alapján beszéljünk evvel kapcsolatban a zsidóságról, Magyarországról. Miután a középkori zsidóságból a török kiűzése után szinte semmi se maradt,(csupán egy-egy óbudai, pozsonyi zsidó kereskedőről van tudomásunk) a XVIII. században számukra kedvező növekedési lehetőség nyílik. III. Károly 1726-ban kiadott rendelete után, amelyben az osztrák örökös tartományokban a zsidók számát - hogy azok ne legyenek a lakosság terhére - korlátozni úgy akarja, hogy nem engedi meg egy zsidó családból csak egy zsidó férfi megházasodását, s a zsidóság kényszerűségből részben áttelepül Cseh- és Morvaországból Magyarországba. A helytartótanács itt is gátolni akarja ugyan tiltó rendeletével letelepedésüket, de a főnemesség, számukra gazdasági előnyük miatt, pártfogása alá veszi őket. A német földön szokásos módon, itt is átveszik őket, mintegy céhet (Zunftverkauf). Ugyanis ott is, mint itt is, a főnemesek a céheket pártfogásuk alá veszik, engedik a céheket szervezkedni, s a védelemért gazdasági előnyt húznak belőlük, s mint ilyent, át is engedik bizonyos összegért őket egy másik birtokosnak, így kerül ide a zsidóság a Dietrichstein, a Lichtenstein hercegek, a Kaunitz grófok stb. birtokáról az Eszterházy, Cziráky, Zichy, Batthyány, Schmidegg grófok uradalmaiba, fizetve egy darabig a korábbi földesuraiknak és egyidejűleg az ittenieknek is egy bizonyos összeget, letelepülésük engedélyezéséért. A zsidóság szabad mozgási lehetőséget és teljes vallásgyakorlati szabadságot kap, ezért nagy árat fizetve: mert fizetni kell a letelepülési engedély mellett a zsinagógáért, a rituális fürdő lehetőségéért, a zsidó iskoláért, a temetőért, a szombatnapi járóföld határának megjelöléséért (az eruv-ért), az egyes kereskedő szakmák, ipari munkák végzésének az egedélyezéséért; lenézetten, megalázottan, de szabadon dolgozhatnak iparukban az üvegezésben, amelyhez a táblaüveget Csehországból úgy hozzák ide, mivel itt még táblaüveget az üveghutákban nem gyártanak, a szappanfőzésért, a serfőzésért, a kocsmabérletért, a különböző