A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Balázs László: Az ipari és a kereskedelmi fejlődés kérdései Fejér megyében a XIX. század első harmadában

és azóta is tisztelt igazgatója kezembe adta a levéltár egyik kötegét "Iudaica" címmel, hogy dolgozzam fel, mert én valamikor pesti és hallei tanulmányaim során a héber nyelvet is tanulgattam, de (szerencsémre) az írások javarészt latin és német nyelven íródtak, és így számomra ez nem okozott különösebb gondot, és ekkor ez a fentebb említett tanulmányom meg is jelent a FMTÉ 7. kötetében (1973.). A tőkefelhalmozásnak már voltak kísérletei Fejér megyében korábban is, amelyek azonban meg-megtorpantak, s vissza-visszaestek: a török hódoltság vége felé a határterületeken nagyobb tőkét halmozott fel pl. Pátkán, Csákvárott, Győrött, stb. helyeken a Mészöly, Németh, Fördős stb. család foglyok kiváltásából, pénzkölcsönzés, marhakereskedelemből származó üzletek révén, s az említett Mészöly-, Németh-, Fördős családok tőkéjükből maguknak nemcsak nemességet tudtak szerezni: felszabadításukért földesuraiknak nemcsak egy uradalom ára összeget tudtak kifizetni, de a Tinordi családnak kölcsön adott pénzükért a Mészöly és a Németh családok még Bogárdot is meg tudták szerezni; de ugyanúgy a Győrből Fejér megyébe letelepedett alistáli Balogh István vagy Fürdős család, mint a többiek is, tőkéjüket földbirtok szerzésbe fektették be, és pénzükön felül még kölcsönt is vettek fel, csakhogy minél több földet tudjanak szerezni. Ilyenformán ezek a pénzek immobil tőkékké lettek, és az iparra, kereskedelemre nem jutott belőlük szinte semmi. A magyar lakosságból némelyek - általában a földesurak -, ha az ipart pártolták vagy valami kereskedésbe kezdtek, akkor azok a földbirtokuk termékeiből származó ipari törekvések voltak, mint pl. a szeszfőzetés, a téglaégetés, kocsmák tartása és azok bérbeadása; a sörfőzés is divatba jött több helyen; - s a jobbágylakosságból ipari munkásokat pedig céhekbe tömörítették, de a falvakban ezek is a legegyszerűbb ipari munkák voltak, mint takács, kovács, csizmadia mesterségek -. A fölbirtok-termékekből a bor- és állatkereskedelem adta a fő hasznot a XVIII. század közepéig.