A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)
Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig
A XVIII.század negyvenes éveiben húszezerre lehet becsülni a zsidók számát az ország negyvenhárom megyéjében, valamint azokon a déli és délkeleti határterületeken, amelyek katonai igazgatás alatt álltak. II.József uralkodása alatt hajtották végre Magyarországon az első népszámlálást, melynek eredményeként 1787-ben 80.775 zsidó alattvalót mutattak ki az ország területén. Ezek szerint a negyvenes évekhez viszonyítva négyszeresére emelkedett a zsidó alattvalói lélekszám. Magyarország zsidósága ekkor 115 gyülekezetben élt, e 9y-e 9y gyülekezet lélekszáma 50-200 között változott. A zsidók jogállása a XVIII. század folyamán és a XIX. század első felében kb. a zsellérek helyzetének felelt meg. Letelepedésük az országban engedélyhez volt kötve. Számos helységből ki voltak tiltva, s azokban még az ideiglenes tartózkodás is csak engedély birtokában volt lehetséges. Foglalkozási lehetőségeik is nagyon körülhatároltak voltak. Belső életük a letelepedésüket engedélyező hatóság vagy földbirtokos felügyelete alatt állott. Anyagi helyzetüket a türelmi adó néven ismert zsidó-adónak a bevezetése (1746.) nehezítette. 1743-ban felmerült, hogy a zsidókat megadóztatják, mivel az örökösödési háború miatt nehéz helyzetbe került a kincstár. Ekkor azonban ez az elgondolás nem járt sikerrel. Három évvel később azonban (1746-ban) újra napirendre került a zsidók megadóztatása, türelmi adó címén. A folytonos emelés során 1779-re az egy évre kivetett türelmi adó 80.000 forint volt. A zsidóknak kezdetben az adó összege is megterhelést jelentett. A türelmi adó mellett még számos másfajta adót is fizettek, de magának a türelmi adó fizetésének a ténye rendkívül fájó volt, és megkezdődött a küzdelem e megszégyenítő adónem eltörléséért. Ezt több mint egy évszázad múlva sikerült is elérniük. A türelmi adót (1.200.000 forint) 1846-ban a kormányzat öt év alatt befizetendő megváltási összeg fejében elengedte.
