Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára

vették ki részüket a magyar szellemiség és műveltség fejlesztéséből, mint az említett Farkas Ferenc, Mayer József, Puretits Ignác, Gózony György, Nyirák Ignác. Nem maradtak el mögöttük lelkesedésben a fehérvári papnövendékek sem: az ő összeadott filléreikből nyomtatták ki Berzsenyi Dániel költeményeit. A múlt század 60-as éveiben ők szerkesztik "Bimbó" címen a megye - időrendben első - kéziratos irodalmi folyóirata t.Az egyházmegyei papság lelkipásztori munkájával és nagyszámú falusi iskolájával a népnevelésnek és a nemzeti kultúra terjesztésének komoly faktorává vált. A Regnum Marianum eszméjének és a magyar szentek tiszteletének népszerűsítésével, de tudatos hazafias nevelő programjukkal is jelentősen járultak hozzá lelkipásztoraink, hogy a megye területén élő nemzetiségek fiai - népi hagyományaikat megőrizve - a magyar haza hűséges és hasznos tagjaivá lettek. Papjaink a falusi népművelésnek is szorgalmas munkásai voltak. Kiemelkedő szerepet tölt be a város mút századi kulturális életében Pauer - János kanonok, a későbbi megyéspüspök. Mikor Mommsen -Tivadar-, a híres berlini professzor hazánkban járt, Rómer Flóris Pauert kérte meg, hogy mint az Akadémia Archeológiai bizottságának a tagja, kalauzolja a nagy tudóst Fehérvár római kori emlékeinek felkeresésében. Pauer vállalta. Mommsen az ő vendége volt, s megcsodálta vendéglátójának gazdag könyvgyűjteményét. Pauer az elnöke a Vörösmarty szobor helyének kijelölésére alakult bizottságnak, a Hosszú temetői kápolna építőbizottságának. Ö leplezte le emlékbeszéd kíséretében városunk szülöttének, Horvát Istvánnak, a romantikus történetírás képviselőjének emléktábláját 1884-ben. Pauer városunk középkori történetének lelkes kutatója, számos idevonatkozó tanulmány szerzője. 1877-ben ő írja meg az Egyházmegye 100 éves történetét. Barkóczy püspök ösztönzésére alakul meg Fehérvárott 1838-ban az akkori kulturális élet új otthona, a "Casino társaság",