Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Kállay István: Székesfehérvár szabad királyi város és levéltára

A levéltár legfontosabb munkája az iratok rendezése és jegy zékelése volt. A helytartótanács 1776-ban rendelte el, hogy a jegyző évente registrálja az iratokat (addig még az adóiratok sem voltak mindig rendben!). Megtiltották, hogy a jegyző a levéltár rendezéséért pénzt kapjon, mivel ez hivatali kötelessége. A helytartótanács 1785 májusában újból elrendelte a levéltárban őrzött iratok regesztázását, a jegyzőkönyvi lapok számozását, a protestatiok, az úrbéri kérvények és a pénztárra vonatkozó iratok bejegyzését. Erre szükség is volt, mert még 1787-ben, éppen 200 éve, is azt olvashatjuk, hogy az iratokat a rendetlenség miatt nem lehet megtalálni. 1788-ban a biztos három tárgyi - politikai, bíráskodási és gazdasági csoportba, ezen belül időrendbe rakatta az iratokat. A befejezés után elenchus készült. A királyi biztos kérdésére, hogy a levéltár miért van ilyen elmaradott állapotban, a tanács ezt felelte: "A levéltár jegyzékelésére az elmúlt 100 évben nem jutott idő, mert a jegyzőség csak a folyó ügyekkel tudott foglalkozni. Az ügyek száma évről-évre nő; amellett hely sem volt a levéltár számára". 1793-ban, a levéltárnoki hivatal felállításakor, a királyi biztos megállapította, hogy a jegyzőkönyvekhez nincs elen chus ? az iratokhoz nincs jegyzék. Elrendelte ezek elkészítését, erről havonta kellett a pozsonyi kamarához jelentést küldeni. A tanács a jegyzékeléssel a senior-kancellistát bízta meg. 1796-ban a szabad királyi városok utasítást kaptak az iratok kezeléséről és őrzéséről. A kormányhatóságok 1800. évi rendelete szerint a levéltárnok évi fizetése 200 Ft, feladata a régi és az új iratok jegyzékelése, a levéltár rendbentartása. A város jelentette a magyar kamarának, hogy sem az irnok, sem a levéltárnok nem felel meg, mert "nemhogy az aktákat rendetlenül kezeli, de nem is jegyzékeli".